A völgyeket szerette

Szent Bernát halálának 850. évfordulójára

Annak, aki csak kicsit is ismeri Európa középkori történetét, felesleges a földrész keresztény gyökereiről szót ejteni. Hiszen minden évszázadnak megvolt a maga meghatározó szentje. Az európai történelem nemcsak abból állt, hogy seregek jöttek-mentek, királyok védték, terjesztették ki hatalmukat, hanem ennek a történelemnek mindig megvoltak a meghatározó szellemi-lelki óriásai is. A XI. század szellemiségének kétségtelenül Clairvaux-i Szent Bernát ciszterci apát volt ez az óriása. Pápák, királyok tanácsadója lehetett, mert a völgyeket szerette, mert onnan elsősorban felfelé, a Mennyei Atya akaratát kémlelve kell nézni. Ez a felfelé tekintő Szent Bernát éppen azért lehetett az új típusú szerzetesi, monostori élet nagy embere, mert az Atyára és nem e világ távlataira volt nyitott a tekintete.

A ciszterciek "második alapítójaként" tisztelik. Hét szerzetes Róbert apát vezetésével 1075-től igyekezett Szent Benedek reguláját hűségesebben megélni. Mert az eredeti "ora et labora" (imádkozzál és dolgozzál) egyensúlyát elveszettnek érezték. Az európai kultúrára oly nagy hatással volt Cluny bencés apátsága ennek az egyensúlyvesztésnek igazi példája. Egyrészt a liturgikus élet vált a szerzetesek "munkájává" is, másrészt tipikus középkori módon szünet nélküli liturgiát "szerveztek", minek következtében Cluny apátja kétszáz év múlva immár kétezer apátság apátja is volt. A liturgia fénye ugyan kiteljesedett, de elmaradt a szerzetesi élet másik pillére, a munka.

Róbert apát és Alberik perjel ekkor a Szentszék galliai (franciaországi) követének engedélyével új monostort alapítottak. A névadó Citeaux (Cistercium) alapításának éve: 1098. Citeaux francia földön, Clunytől húsz mérföldnyire van. Nem gondoltak új szerzetesrend alapítására, csak új, azaz eredeti szellemű monostori életre. Nem akartak tudósok lenni, sem művészek, sem új termelési módok szakemberei. Mégis azok lettek, mert az Atyára tekintő szerzetesek voltak, akik így észrevették embertársaikat is szolgáló munkájuk feladatait.

Szent Bernát Cisterciumba akkor érkezett, amikor az válságba jutott. A harmadik apát, az angol Harding Szent István idejében jelentkezők egyre-másra adták fel szándékukat megtapasztalva az új és nehéz életmódot. A nehéz természeti környezet ragályos betegséggel is tizedelte őket. Ilyenkor könnyen felmerül a kínzó kérdés: vajon nem Isten csapása ez, a kezdeményezés kudarca?

Bernát Fontaines les Dijon-ban született 1091-ben, burgundiai nemes családban. Káptalani iskolában tanult, ahol kitűnt irodalmi tehetsége, amit később jól kamatoztatott. Felkeltette érdeklődését Citeaux új életformája. Lelkes hivatástudatára és tehetségére, vonzó egyéniségére jellemző, hogy addig nem nyugodott, míg 1112-ben harmincegyedmagával be nem állított az apátságba, felvételét kérve. Ez az esemény egyszerre vonzóvá tette az új típusú szerzetesi életet. Megkezdődött a ciszterci rend virágzásának első három évszázada. Csakhamar négy új apátság született, köztük 1115-ben Clairvaux, melynek két év múlva Bernát lett az apátja. Ötven évvel később már 339 ciszterci monostor volt.

Csakhamar a szerzetesi közösségek keresték vele a személyes kapcsolatot. Petrus Venerabilis (Tiszteletreméltó Péter) cluny-i apát megtisztelőnek vette barátságát, Saint Denys apátja az ő tanácsai szerint újította meg kolostorát. Írásai terjedtek a szerzetesközösségekben. Püspökök kérték tanácsát egyházpolitikai ügyekben is, ő döntött az egyszerre pápává választott II. Ince és II. Anacletus törvényessége ügyében. Abelard meghátrált karizmatikus egyénisége előtt. Politikai ügyekben is gyakran kérték véleményét uralkodók. Tanítványának, III. Jenő pápának megrajzolta a pápaság gyakorlásának irányelveit, a sensi püspök kérésére pedig az ideális főpásztor tükrét. tizenöt teológiai mű, mintegy háromszáz beszéd és ötszázharmincegy levél maradt tőle az utókorra.

Szent Bernátot "cytera Mariae"-nek, Mária citerájának is nevezik. Nemcsak prédikációi miatt. Mária-tisztelete "földön járó misztika" volt. "Lángolj és világíts!" - szól az ő üzenete. Csak lángolni kevés, csak világítani hívságos semmiség. Lángolni az Isten iránti szeretettől és világítani másoknak is az Istenhez vezető úton: ez maga a tökéletesség.

Bernát 850 éve, 1153. augusztus 20-án költözött haza Urához. Szent Bernát rendje 900 év során közel 1400 szentet és boldogot nevelt a világnak. Közülük mintegy 300 vértanú lett.

*

Clairvaux nagy szentjének követői először 1142-ben a mai Bátaszéken, a cikádori apátságot alapították magyar földön. 1182-ben Egres után a ma újra élő Zirc alapítása következett. III. Béla királyunk hívta 1184-ben Szentgotthárdra a cisztercieket. Még ugyanabban az évben következett a pilisi apátság alapítása. 1191-ben pedig Pásztón telepedtek le. A török időkig tizennyolc magyar ciszterci apátság élt ésműködött, ezenkívül négy női apátság.

A török hódoltság után osztrák apátságok segítségével kezdődött újra az élet, és csakhamar egészen új korszak kezdődött a rend életében. Zircen ugyan kezdettől volt fiúnevelés és oktatás, de a középiskolai munkát Pásztóról 1774-ben, Egerben pedig 1778-ban kezdték el. Székesfehérvárott 1813-tól, Pécsett 1814-től kezdődött a gimnáziumi munka.

A II. világháború után néhány évre új lendületet kapott a magyarországi szerzetesi élet, s benne a ciszterciek működése. Budai, székesfehérvári, egri, pécsi és bajai gimnáziumaikban kétszázhúsz szerzetestanár élte hivatását, amíg az iskolák államosítása, majd 1950-ben a szerzetesrendek működésének állami betiltása ezt lehetetlenné nem tette.

1990 után a rend visszakapta öt gimnáziumát, de az ötvenhat rendtag nagy részének idős kora miatt is világi tanárok munkája segít a ciszterci szellemű nevelésben. Az érdi női apátság és a kismarosi Boldogasszony Háza jelenti a rend magyarországi női ágát.

Clairvaux-i Szent Bernát szellemisége ma is él és hat hazánkban. A ciszterci gimnáziumok volt diákjai különösen remélik, hogy egyre inkább gazdagítja majd a magyar egyház életét.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu