Karitász és ünnep

Hogyan ünneplik a húsvétot, illetve hogyan készülnek rá azok, akik életüket az elesettek, a rászorulók segítésének szentelték? Erre a kérdésre kapunk választ az alábbiakban.

Ünnep a Máltai Szeretetszolgálatnál

Krisztus ránk bízott öröksége az eucharisztia és a szegények szolgálatának kincse. Amikor az egyház igazán betölti hivatását, az eucharisztia fölé templomot, a szegények fölé otthont épít. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat e két értékre alapozza életét - mondja Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat vezetője. A húsvét ünnepkörében a kettő összekapcsolódik: nagycsütörtökön az eucharisztia alapítását és az emberek igazi alázatú szolgálatát - melyre a lábmosás szertartása utal - együtt ünnepeljük.

Ünnepek és hétköznapok egymást feltételezik, egymásra épülnek, egymásból táplálkoznak. A "máltaiak" az ünnepek során is élik "megszokott" életüket: végzik mindazt a munkát, amelynek hivatását életük irányát és az idők jeleit kutatva felismerték.

A rászorulók segítése a szeretetszolgálat munkatársai számára nem pusztán segélyek adományozása, hanem emberi találkozás. Ebből a szemléletből fakad az is, hogy az esztendő kiemelkedő napjain nem nagyszabású akciókat szerveznek, hanem életük helyszínein - otthonaikban vagy például a hajléktalanszállókon - közös szentmisét mondanak, majd szeretetvendégséggel, agapéval folytatják az ünneplést.

Kiemelkedő jelentőségű a Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni elnevezésű játszótér- és játszóház-programja, amelynek keretében a szolgálat munkatársai a lakótelepek személytelen, elidegenedett légkörében igyekeznek emberibbé alakítani, a közösségi lét gazdagsága felé megnyitni a betonrengetegek lakóinak életét. Az országban található tizenkét "máltai játszótér" mindegyikén rendszeresen vannak kézműves-foglalkozások, amelyeken a nagyböjtben - tojásfestéssel, kivágók, kifestők készítésével - készültek a húsvétra a gyerekekkel. Vannak játszóterek, ahol a hagyományápolás - locsolóversek, népszokások megismerése - és játékos vetélkedők, az aprók táncháza is segítették az ünnepre hangolódást. A máltai játszóterek Tündérkert című újságjának áprilisi számát szintén a húsvétnak szentelték a szerkesztők. Megannyi lehetőség, mely a támogató emberi jelenlét eszközeként segíthet abban, hogy a húsvét, az újjászületés ünnepe a hétköznapokban is érzékelhetővé váljék.

Szigeti László

Húsvéti előkészületek Ipolytölgyesen

A Szent Erzsébet Gyermekotthonban százötven halmozottan sérült ember él. Nagy részük családból jött, de vannak állami gondozott gyermekeink is. Életkoruk és egészségi állapotuk nagyon különböző. Hatéves a legfiatalabb, hatvannégy éves a legidősebb gondozottunk.

Katolikus intézmény lévén a liturgikus év valamennyi eseményét, ünnepét nyomon követjük. Fiataljaink igénylik azokat a közösségi foglalkozásokat, amelyeken hitünkről, keresztény életünkről beszélgetünk. Heti rendszerességgel vannak hittanóráink, szintén hetente egy alkalommal közös szentmisén veszünk részt otthonunk szép, felújított kápolnájában. Az egyházi év két legnagyobb ünnepére, a karácsonyra és a húsvétra különös odafigyeléssel készülünk. Adventben is, nagyböjtben is lelkigyakorlatot tartunk: munkatársak és gondozottak együtt elmélkedünk e nagy ünnepek titkairól. Ezenkívül adventben a gyertyagyújtás, nagyböjtben a keresztútjárás az, ami sérült fiataljaink számára bensőséges együttlétet jelent, és közelebb viszi őket az ünnep lényegének megértéséhez.

A mostani nagyböjtben sem történt ez másképp. A hittanórák tartalmát úgy próbáltam összeállítani, hogy gondozottjaink képességéhez mérten mindannyiukhoz eljusson Jézus üzenete. Jézus szenvedéstörténetét megismerve saját szenvedésük és kiszolgáltatottságuk is más értelmet kap. Látják, hallják, hogy a szenvedést és a halált feltámadás követi. Jézus szavaiból, tanításából megértik, megérzik, hogy ez velünk kapcsolatban sem lesz másképp. A keresztúton szintén végigelmélkedtük Jézus szenvedésének állomásait. A kevésbé sérült, olvasni tudó fiataljaink aktívan bekapcsolódtak ebbe a keresztútjárásba, "vállalva egy-egy állomást".

A húsvét, a feltámadás megünneplése intézményünkben már nem történik olyan kollektíven, mint az előkészület. Húsvétra gondozottjaink egy része hazautazik a családjához, aztán otthon a családdal valahogyan megünneplik a húsvétot. Van, akinél csak a nyuszi és a tojás jelenti az ünnepet. Elbeszéléseikből tudom, hogy a lelkigyakorlat és a heti keresztutak, elmélkedések után a szent három napról és a feltámadási szentmiséről már nincs tapasztalatuk. Az otthonban maradók viszont be tudnak kapcsolódni az egyházközség liturgiájába. Néhányukhoz jönnek látogatóba szülők, családtagok, akikkel együtt ünnepelnek.

Az ünnep után viszont, amikor már újra együtt vagyunk, a feltámadás örömében telnek közös összejöveteleink: a szentmisék, a hittanórák és az énekórák.

Harminczné Fazekas Katalin

hitoktató

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu