Fénnyel átlényegített anyag

Lucien Hervé fotóművész kiállítása Pannonhalmán

A magyar származású, Franciaországban élő fotóművész, Lucien Hervé március 31-én itthon megnyílt kiállításának témája a szakrális építészet. A tárlatnak a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban ad otthont. A dedikáció Pére Couturier domonkos szerzetesnek szól, aki az 1940-50-es években a franciaországi egyházművészetet megújító modernizmus atyja és patrónusa, valamint a művész közeli barátja volt.

"Magának építész lelke van" - mondta Le Corbusier építész Lucien Hervének 1949-ben, miután megnézte a fiatal festő (akkor éppen a Marianne női magazin fotósa) fényképeit, melyeket az épülő Unité d´habitationról, a nevezetes marseille-i lakóegyüttesről készített. Hosszú együttműködés vette ezzel kezdetét, amely a festő Lucien Hervéből fotóművészt csinált.

Lucien Hervé 1929-ben ( akkor még Elkán László néven) érkezett Párizsba. Bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba, Jean Patou divattervezője lett, majd a Marianne magazinhoz szerződött újságírónak. A világháborúban, a hadifogság és az ellenállás évei alatt kezdett el rajzolni. Az illegalitásban vette fel a Lucien Hervé álnevet, mely művésznévvé vált.

1948-ban ismerkedett meg Pére Couturier domonkos szerzetessel, aki 1936-1954 között a L´Art Sacré című folyóirat főszerkesztője, a franciaországi egyházművészet megújításának vezéralakja volt. Ízlését bizonyítja, hogy olyan meghatározó alkotóknak adott egyházi megrendelést, mint Matisse, Léger, Picasso és Le Corbusier.

Hervé Marseille-be utazott Pére Couturier tanácsára, hogy fényképeket készítsen Le Corbusier épülő lakóegyütteséről. Ekkor hangzott el az idézett mondat, s Hervé ettől kezdve Le Corbusier "szeme", mi több barátja lett, aki az életművet lencséjével végigkísérte.

Együttműködésük nyomán Hervé érdeklődése az építészet felé fordult, az építészeké pedig őfelé. Megrendelésre utazta körbe Európát, közeli ismeretségbe került a XX. század jelentős építészeivel. Az épületek részleteire koncentráló képei az egészt keltik életre, szűkszavúságukkal fejezik ki azok esztétikai és valósághoz kapcsolódó kontextusait.

Hervé 1955-ben, majd 1961-ben világ körüli útra indult. Céljai Le Corbusier indiai, illetve brazíliai városépítései voltak. De közben képsorozatot készített a spanyol népi építészetről, Indiáról, a franciaországi Le Thoronet ciszterci apátságról. Megmutatja az egymástól több ezer évnyi és kilométernyi távolságra született alkotások rokon térszemléletét, fénnyel és árnyékkal újjáéleszti azok spiritualitását.

Fotói ikonok, a műfaj lényegi értelmében. Amit Hervé lát, az a valóság, melyen az alkotó kézjegye látszik. A fotóművész észlelésének társalkotója a fény életre kelti az épületek matériájának alkotóelemeit, majd átlényegíti azokat.

A kilencvennégy éves művész munkatársaival együtt válogatta a pannonhalmi kiállítás képeit. Koncepciójuk szerint képpárokat hoztak létre. A formák, a felületek, a valós terek, az élmények lenyomatainak együttesében nyilvánvalóvá válik a transzcendens jelenléte.

(Lucien Hervé kiállítása 2004. március 31. és május 16. között látható a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tetőtéri galériájában.)

Gebauer Imola

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu