Baranyi Károly

Az élet továbbadása

A keresztény tanítás magva: Isten feltámasztotta Jézust. Ez reményt ad nekünk is arra, hogy a halál nem győzedelmeskedik, és életünk az abszolút jövőbe torkollik. Húsvétkor minden zöldell és virágzik. Az emberi élet azonban napjainkban, Magyarországon satnyul. Az ember elbizonytalanodott, összezavarodott, mintha nem működnének ösztönei.

Az ősi ösztön azt súgja, hogy az ember élete - itt a földön - nagyrészt az utódaitól függ, attól, hogy születnek-e gyermekei, és azok milyen emberré válnak. A régi ember Isten csapásának tekintette, ha nem született gyermeke. Ma azonban a gyermek - sok ember szemében - tehernek számít, a gyermek akadályozza a karrier megvalósulását, az életpálya beteljesedését, és ez az illúzió reálisnak is tűnik. Hiszen nem ütközünk meg azon az alapvetően hamis közkeletű felfogáson, hogy "a gyermekes család segítségre, támogatásra, segélyre szorul", mintha válsághelyzetet és katasztrófát jelentene a gyermek megszületése, árvízhez vagy villámcsapáshoz hasonló helyzetet.

Valójában a gyermek születését és nevelését el kell ismerni, mint befektetést a jövőbe, amely személyes és kollektív jövőnk záloga. Nem segélyt kell adni, hanem el kell ismerni mint értékteremtést és mint munkát a munkaerő újratermelését.

A demográfiai válság ez egész művelt világban kialakult, a "katolikus" Olaszországtól Magyarországig. A születések száma egyre kisebb, és ennek súlyos következményei máris látszanak, a nyugdíjrendszer összeomlása várható, a modern kori népvándorlás pedig láthatóan újabb és újabb problémákat okoz. A gyermekek születéséért tenni kell. A megoldás csak az ember ősi ösztöneinek aktiválásán alapulhat, helyes irányba terelt kollektív pszichológiai folyamatokon. A csoportlélektani folyamatokat nem elsősorban szavakkal, hanem jogi és gazdasági eszközökkel lehet befolyásolni. Ezért a - közjóért felelős - állam szerepe alapvető, és ezt nem háríthatja el.

A Nemzeti Pedagógus Műhely a szombathelyi Katolikus Továbbképző Intézettel 1999 decemberében nemzetközi konferenciát szervezett Gyermek születik címmel. Itt nyilvánosságra került az a javaslatunk, amelynek megvalósításával sokak szerint nemcsak a demográfiai válságot háríthatnánk el, hanem ami a közerkölcsre, a gazdaság stabilitására, a hátrányos helyzetű népréteg felemelkedésére és - különösen fontos - a nyugdíjasok létbiztonságára is jó hatással lenne.

A javaslat nagyon egyszerű, mint minden hatékony és eredeti gondolat, és alapvetően gazdasági, jogi természetű, amely pszichológiai hatásokon keresztül érvényesülne. A lényeg az, hogy alkosson a törvényhozás törvényt, amely alapján a felnőtt gyermek által befizetett jövedelemadó egynegyedét a gyermeket felnevelő szülő kapja, a gyermek döntésétől függetlenül. (Természetesen egy ilyen jelentős átalakítás nem történhet egyik napról a másikra, bevezetése fokozatosan történne, de késlekedés nélkül el kellene kezdeni.)

Közgazdasági elemzést végeztünk. Évente ez mintegy százmilliárd forintos forrást igényelne a költségvetésből. Azonban megfelelő ütemű bevezetés esetén a rendszer működése meg is termelné ezt a forrást. Elsősorban a fehér, illetve fekete gazdaság arányának javulásával, és azzal, hogy a családok iskoláztatáshoz való viszonya nagymértékben javulna. Az is fontos, hogy hátrányos helyzetű népességcsoportok számára perspektívát jelentene: a ma munkanélküli és képzetlen emberek érdekeltté válnának abban, hogy a gyermekeik jól tanuljanak.

Emellett hangsúlyozni kell, hogy a rendszer bevezetése alapvetően javítaná a család stabilitását, támogatná a házasságot az egyéb formákkal szemben, és új értelmet adna a háromgenerációs családnak, elősegítve az idős emberek biztonságát.

"Ez nem szociálpolitikai kérdés, hanem családpolitikai kérdés. Ez a javaslat azért tetszik nekem, mert azt próbálja világossá, kézzelfoghatóvá tenni mindenki számára, hogy gyermeket nevelni, iskoláztatni jó befektetés a jövőre nézve". - nyilatkozta 2002. október 31-én programunkról értesülve az akkori miniszterelnök.

(A szerző a Nemzeti Pedagógus Műhely elnöke.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu