"Harmadnapra föltámadott az Írások szerint"
A II. vatikáni zsinat idejére visszanyúló emlékem: az Új Ember újságot olvastam fel rendszeresen dédnagyapámnak, amely akkoriban tudósított a megújuló liturgiáról. Akkor találkoztam először a niceai hitvallás magyar fordításával - addig csak az apostoli hitvallást mondtuk magyarul. Máig emlékszem meghökkenésemre, amikor a "harmadnapra föltámadott az Írások szerint" hitcikkelyhez értem. Hogy van ez? Már csak az Írások szerint? És nem egészen biztosan? Akkor még nem tudtam, hogy a Hitvallás a legnagyobb bizonyítékra hivatkozik: az ószövetségi jövendölések beteljesedésére, valamint az Újszövetség szent irataira, amelyeket a vértanú apostolok igehirdetése nyomán jegyeztek le. Amit Jézus Krisztus föltámadásáról tudunk - s amelyből a mi föltámadásunkra is következtethetünk -, legteljesebben a Szentírásból ismerhetjük meg.

Húsvéti üzenete az Új Ember olvasóinak
Nagyszombaton az Exsultet húsvéti öröménekét hallgatva, amely meghirdeti számunkra Krisztusnak a halál és a gonosz felett aratott győzelmét, megújítjuk a feltámadásba és az örök életbe vetett hitünket és reményünket. Erre az ünnepélyes pillanatra készültünk a nagyböjt, az imádság és a bűnbánat negyven napján, átelmélkedve a Megváltó szenvedését és életáldozatát. Az Exsultetben azt énekeljük, hogy "O felix culpa", ó áldott vétek! Isten szeretete legyőzte hűtlenségünket és gyengeségünket, mert ahogy azt Szent Pál írja a korintusi levélben: "A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny... mindent eltűr, mindent elhisz, mindent elvisel" (1Kor 13). Ugyanebben a levelében az apostol arra is emlékeztet, hogy a feltámadás Isten szeretetének a gyümölcse, és biztosíték számunkra a Krisztus ügyében való elköteleződésre. "Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is... és még mindig bűneitekben vagytok. Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, nyomorultabbak vagyunk minden más embernél. Krisztus azonban feltámadt halottaiból, mint az elszenderültek zsengéje." (1Kor 15,14-20)

Áldott húsvétot
Antalfy István, Bábel Balázs, Balás Béla, Baranyi Károly, Beke György, Benyik György, Bíró László, Bókay László, Csatai Varga László, Daróczi Bárdos Tamás, Dinnyés József, Elmer István, Erdő Franciska, Fábián György, Frideczky Frigyes, Füzes Ádám, Gábor Adrienn Angéla, Gánóczy Sándor, Gáspár István, Gebauer Imola,