A béke záloga: az emberi méltóság tiszteletben tartása

Új tudományos eredmények bioetikai értékelése

Nemrég jelent meg a Szent István Társulat gondozásában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele, mely a katolikus egyház állásfoglalását ismerteti számos alapvető bioetikai kérdésben. Korunkban a tudomány fejlődésével szinte naponta jelentkeznek új, az ember biológiai létét érintő kérdések, melyekben szükségünk van erkölcsi eligazításra.

A körlevél fölhívja a figyelmet az új reprodukciós technikák (például mesterséges megtermékenyítés) bevezetésével megjelenő, a humánembriót elpusztító eljárásokra, mint amilyen az embrió- redukció illetve a magzat kutatási célra történő felhasználás. Erkölcsileg elvetendőnek tartja a heterológ megtermékenyítést (amikor a hímivarsejtek és/vagy petesejtek nem a szülőktől származnak), a béranyák alkalmazását, a társ halála után a konzervált ivarsejtek megtermékenyítésre történő felhasználását, hajadonok és időskorú asszonyok megtermékenyítését. Határozott nemet mond a leszbikus párok megtermékenyítésére is.

A katolikus egyház viszont támogatóan nyilatkozik a prenatális (születés előtti) diagnosztika alkalmazásáról, amennyiben az biztonságérzetet ad az asszonyoknak, illetve előkészíti a szülőket a hátrányos helyzetű magzat fogadására. A preimplantációs (beágyazódás előtti) diagnosztikát azonban, amely szorosan összefügg a mesterséges megtermékenyítéssel, az egyház erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja.

A körlevél kitér az abortusz és eutanázia klasszikusnak számító - ám változatlanul időszerű - problémakörére, hangsúlyozva az emberi élet védelmének erkölcsteológiai, filozófiai és jogi fontosságát. Az eutanáziával kapcsolatban kétféle alapmagatartást ír le a körlevél. Az egyik a súlyos betegek halálba segítése passzivitással, azaz a gyógyító tevékenység abbahagyásával. A másik a halál szándékos, aktív előidézése. Az eutanázia, bár célját tekintve arra törekszik, hogy a beteget minden fájdalomtól megszabadítsa, mégis az emberi élet iránti felelősség öszszefüggésében erkölcsi rossznak tekintendő.

Az új tudományterületeken (biotechnológia, géndiagnosztika, génterápia) szerzett ismeretekkel kapcsolatos etikai kérdésekre is felhívja a figyelmet a körlevél. Az egyház elismeri a biotechnológiai kutatások mezőgazdsági és ipari jelentőségét. A géndiagnosztika rendkívüli hasznosságát hangsúlyozza olyan területeken, mint például a betegségek azonosítása, ellenőrzése, kriminalisztikai kérdések, apasági ügyek megoldása, betegségek kimenetelének megjóslása, gyógyszerek mellékhatásainak felmérése. Ugyanakkor a génterápia alkalmazásának kockázataira is fölhívja a figyelmet. A genetikai ismeretek bővülése révén az ember veleszületett adottságai, tulajdonságai válnak megismerhetőkké. Az ily módon megszerzett információk védelme szintén felmerülő etikai probléma.

Az állatokból emberbe történő szervátültetés (xenotranszplantáció) ugyancsak számos etikai kérdést vet fel. Például az emberi természetbe történő beavatkozás kérdését, vagy a beültetett állati szövet, szerv objektív vagy szubjektív hatását a befogadó személyiségére. Az élő emberből vagy halottból történő szervátültetést a szeretet és a szolidaritás összefüggésében kell szemlélni, és így támogatni és bátorítani kell. Nem említi a körlevél a baleseti halottakból származó szervekkel való esetleges visszaélések lehetőségét.

A klónozás 1997-től, Dolly (az első klónozott birka) megszületése óta világszerte az érdeklődés középpontjában áll. Az egyház állásfoglalása szerint a klónozás során az emberi személy legalapvetőbb szociális viszonyainak - gyermekség, vérrokonság, szülők - perverziója történik. A családi kapcsolatok felborításának beláthatatlan társadalmi következményei lehetnek. A klónozás ellentmond az emberek közti egyenjogúság elvének is.

Az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatást többrétűen értékeli a püspöki konferencia. A humán embrionális őssejtekkel végzett kísérletek kimutatták, hogy ezeket a sejteket megbetegített állatok szöveteibe vagy vérébe juttatva a sérült szövet regenerációját lehet elérni. Ám e célra humán embrionális őssejtek termelése és a humán embriók eszközként való felhasználása erkölcsileg megengedhetetlen. Az embrionális őssejtek előállításának olyan módszerei, melyeknek során emberi embriókat hoznak létre, az egyházi állásfoglalás értelmében nem megengedhető.

Az utóbbi évek kutatási eredményei alapján az embrionális sejtekéhez hasonló regenerációs képességgel rendelkeznek a felnőtt szervezetben jelen lévő (csontvelőben, agyban, köldökzsinórvérben) őssejtek is, melyek etikai ellenvetés nélkül alkalmazhatóak. Például a csontvelőből származó őssejtek képesek a normál vérkép helyreállítására kemo- vagy sugárterápiával kezelt betegeken.

A körlevél foglalkozik a magyarországi egészségügy helyzetével is. Említi a hálapénzzel, a korrupcióval, a gyógyszergyárak orvosokat befolyásoló szerepével, az egészségügyben dolgozók anyagi megbecsülésének hiányával kapcsolatos problémákat.

Az emberen végzett kutatásokról olvashatunk az állásfoglalás utolsó részében. A gyógyszerkipróbálások, illetve emberkísérletek elrettentő példáiként a náci orvosok által végzett kísérleteket, a szovjet pszichiátriákon történt eseményeket és az Egyesült Államokban elhíresült vizsgálatokat (ráksejtek időseknek való beadása) emeli ki a körlevél.

Napjainkban a klinikai vizsgálatok szigorú szabályozása megakadályozza a fent említett borzalmak megismétlődését. Jelenleg az emberen végzett kísérletek tervezésénél a következő legfontosabb etikai irányelvek érvényesülnek:

1. A vizsgálat társadalmi és tudományos értéke;

2. Tudományos érvényesség;

3. A vizsgálatban szereplő személyek méltányos szempontok szerinti kiválasztása;

4. Kedvező kockázat/hasznosság arány;

5. Független felügyelet;

6. Tájékozottságon alapuló beleegyezés;

7. A kutatásba bevont személyek iránti tisztelet.

Mivel a klinikai kutatások nélkülözhetetlenek a betegek jobb ellátása érdekében, rendkívül hasznosak mind az egyén, mind a közösség, mind pedig az egész társadalom számára, ezért a katolikus egyház szorgalmaz minden közjót szolgáló klinikai kutatást.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tehát számos fontos, aktuális és közérdeklődésre is számot tartó kérdésben hozza nyilvánosságra állásfoglalását. Az etikai útmutató alapelve a személy méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, ami az örömteli és tevékeny társadalmi együttélés, s így az igaz béke záloga.

Erdő Franciska

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu