A HÉT SZENTJEI

Szent Anzelm püspök és egyháztanító

(Április 21.)

Megtaláltad-e, lelkem, amit kerestél? Istent kerested, és úgy találtad, hogy minden létező közül ő a legnagyobb, s nála tökéletesebb el sem gondolható. Úgy találtad, hogy ő maga az élet, a fény, a bölcsesség, a jóság, az örökkévaló boldogság és a boldog örökkévalóság, aki mindig és mindenütt jelen van.

Uram, Istenem, alkotóm és újjáalkotóm, mondd meg utánad sóvárgó lelkemnek: mi vagy még azon kívül, amit látott, hogy világosan lássa, ami után vágyódik. Azon van, hogy minél többet lásson, de azonfelül, amit látott, nem lát, mert az nincs tebenned. De átlátja, hogy a saját sötétsége miatt nem láthat többet.

Uram, a fény, amelyben lakozol, valóban nem közelíthető meg. Nincs, ami abba behatolhatna, hogy téged lásson. Azért sem látom ezt a fényt, mert erőmet meghaladja. És mégis, bármit látok, általa látom. A gyenge szem is a nap fényében lát mindent, amit lát, és mégsem tud magába a napba tekinteni.

Fenséges, megközelíthetetlen fény! Tökéletes és boldog igazság, milyen messze vagy tőlem, pedig oly közel vagyok hozzád! Milyen távol vagy tekintetemtől, holott én a tiéd előtt jelen vagyok!

Mindenütt egészen jelen vagy, mégsem látlak. Benned mozgok, benned vagyok, mégsem tudok hozzád jutni. Bennem vagy, körülöttem vagy, mégsem érezlek.

Kérlek, Istenem, add, hogy megismerjelek, szeresselek, hogy örvendjek benned. És ha már ebben az életben nem tudok eljutni a teljességre, legalább napról napra előrehaladhassak benne, hogy végül is teljesen eltöltsön. Add, hogy itt gyarapodjék rólad való ismeretem, odaát pedig beteljesüljön, növekedjék szeretetem irántad ebben az életben, és legyen teljessé a jövendő életben; ebben az életben örömömet táplálja a remény, odaát pedig megélt valóság legyen.

(Szent Anzelm püspöknek A lélek párbeszéde Istennel című könyvéből)

Szent Adalbert püspök és vértanú

(Április 23.)

Íme, Adalbert dicsérete:

"Az ember tönkrement benne, s az Isten működött benne, hajlamai, szenvedélyei, nemessége, gazdagsága, pompája, hírneve, méltósága, érseki uralma tönkrement benne, s miután tönkrement Adalbertben minden emberi, megnyilatkozott benne az Isten ereje: ő nem emberi, ő isteni!"

A Szentlélek tüze elharapódzott Adalbert lelkében, s intette, nógatta mindig többre: "Szenteld nekem szüzességedet, Adalbert, mondj le a házaséletben megengedett élvezetekről. Mondj le minden gyönyörről, amely érzékies, és ha fellázad ösztönöd, foszd meg kényétől a szent szegénység által - törd meg erejét a böjt és önmegtagadás által -, szakítsd félbe álmodat virrasztás által, és ha még ez sem elég, bosszuld meg az erényt véres ostorozás által." Ezek azon lelkes érzelmek, amelyek az ifjú Adalbert szívében is a Szentlélek erejében megfogamzottak.

(Prohászka Ottokár püspök beszédeiből)

Szent György vértanú

(Április 24.)

Ma ünnepelt szentünk a katonaéletből egy másik katonasorba került át. Földi katonatiszti beosztását ugyanis a krisztusi katonáskodás szolgálatára cserélte fel. Mint derék jó katona, előbb mindenét szétosztotta a szegények között, így vetette le magáról az e világi vagyon poggyászát is. Aztán szabad szívvel, minden akadály nélkül, egyedül a hit pajzsával felvértezve, Krisztus bátor harcosaként indult a nehéz, küzdelmes harcba.

Mindebből világosan megérthetjük, hogy hitünk védelmében csak az harcolhat erőteljesen és eredményesen, aki nem retteg már a földi javak elvesztésétől.

A mennyei seregnek ezt a bátor harcosát ne csak csodáljuk, kedves testvéreim, hanem utánozzuk is, figyeljünk mi is arra a dicsőséges égi jutalomra, hogy míg szívünk figyelme oda irányul, addig meg ne tántorítson bennünket az, ha e csábító világ kigúnyol, vagy ha tényleg kegyetlen üldözésekkel is fenyeget.

(Damiáni Szent Péter püspök beszédeiből)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu