Kisteleki Károly

Magyar állampolgárság az Európai Unióban

Jogok, könnyebbségek és nehézségek a belépés után

Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió (EU) tagjává válik, s ez a tény befolyásolja a magyar állampolgárok státusát is, ezért érdemes röviden áttekinteni, hogy milyen változások következnek be a csatlakozással e területen.

Elöljáróban fontos leszögezni, hogy az EU jogi értelemben, mint önálló, szuverén állam nem létezik, hanem egy sajátos jogalanyiságú politikai közösség. Ebből következően nem beszélhetünk uniós állampolgárságról, hanem az uniós polgárság a helyes kifejezés, amely nem önálló kategória, hanem minden esetben megkívánja a tagállami (nemzeti) állampolgárság meglétét. A hatályos EU-jogszabály megfogalmazása szerint: "Az uniós polgárság kiegészíti a nemzeti állampolgárságot, de nem helyettesíti azt." Május 1-je után tehát továbbra is magyar állampolgárok maradunk, de egyben az unió polgáraivá is válunk.

Milyen újabb jogosítványokat nyerünk? Elsőként a mozgásszabadság és a lakóhely szabad megválasztásának jogát említhetjük. Jogunk lesz az EU-n belül szabadon utazni és a többi tagállamban tartózkodni, valamint letelepedni bármelyik területén. Ehhez kapcsolódik az így letelepedett személy joga ahhoz, hogy szavazzon, és jelöltesse magát a helyhatósági választásokon, valamint az Európai Parlament választásain a letelepedési helye szerinti tagállamban, ugyanazon feltételek mellett, mint az adott állam polgárai. Harmadrészt megillet majd minket petíció benyújtásának joga az Európai Parlamenthez, valamint az EU-ombudsmanhoz is fordulhatunk panasszal az EU közigazgatási szerveivel szemben. A petíciós és a panaszjog gyakorlása során élhetünk a saját nyelv használatának jogával, s választ is ugyanezen a nyelven kell kapnunk. Végezetül részesülhetünk az EU-tagállamok diplomáciai és konzuli védelmében, ha egy olyan államban tartózkodunk, ahol Magyarországnak nincs külképviselete, de valamely uniós állam tart fenn képviseletet. A felsorolt jogokat természetesen biztosítani kell majd Magyarországon is minden EU-tagállam polgára számára.

Az uniós csatlakozásból eredő pluszjogosítványok között elsőként említett mozgásszabadság jogához kapcsolódik a kötelezettség, hogy vízumpolitikánkat az EU vízumpolitikájához igazítsuk. Ennek keretében az ezt előíró rendelet alapján hazánk vízummentességet, illetve vízumkötelezettséget vezet be a jogszabályban felsorolt államok polgárai számára. Itt felmerül a probléma, hogy a határainkon túli magyarok anyaországgal való kapcsolattartása nehezebbé válik. A csatlakozási tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a szomszédos államokkal szembeni vízumkötelezettséget csak a csatlakozást közvetlenül megelőző időszakban kelljen bevezetni. Ez az idő azonban mostanra elérkezett, és a magyar külügyi kormányzat - az utazási rend zavartalanságát szem előtt tartva - tavaly tárgyalásokat kezdeményezett az érintett államokkal. Ennek eredményeképpen Ukrajnával 2003. október 9-én, Szerbia és Montenegróval 2003. október 21-én megállapodás született, mely figyelemmel van az állampolgári kapcsolatok ápolására, és a felekre kötelező szabályok szerint a lehető legnagyobb kedvezményt biztosítja az állampolgárok számára. (A megállapodások részletes szövegei elérhetőek a Külügyminisztérium honlapján: www.kulugyminiszterium.hu).

Magyar állampolgárok továbbra is vízum nélkül utazhatnak a két országba, s ott - a korábbi 30 nap helyett - az első belépéstől számított 6 hónapon belül, összesen legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak. 2003. november 1-jétől kezdve Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró magánútlevéllel rendelkező állampolgárai csak vízummal utazhatnak hazánkba, de az úti céltól függően, az első belépéstől számított 6 hónapon belül, akár 90 napig is tartózkodhatnak hazánkban. Megszűnt Ukrajna vonatkozásában a korábban előírt igazolások (hatósági meghívólevél, kiküldetési rendelvény, turista voucher) bemutatásának kötelezettsége. Fontos könnyítés, hogy a magyar külképviseleti hatóságok a vízumokat díjmentesen, rövid határidőn belül, indokolt esetben soron kívül állítják ki, sőt, lehetőség van akár öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízum kiadására is. Magyar-román viszonylatban - a vízummentes beutazásról szóló megállapodás módosítása szerint - 2003. október 23-tól a beutazók az első beutazástól számított 6 hónapon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak a másik állam területén, s 90 nap után már vízumra van szükség.

Az unióba való belépésünk tehát kissé megnehezíti a kapcsolattartást a határainkon túli magyarokkal, de reméljük, ha a jövőben ezen államok is belépnek az EU-ba, megvalósulhat a magyar nemzet békés újraegyesülése. S a következő nemzedékek már csak a történelemkönyvekből ismerhetik meg a magyarok trianoni traumáját.

(A szerző az ELTE jogi karának oktatója.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu