Remekmű született zűrzavaros világunkban

Nyilvános eszmecsere A passió című filmről

A passió című film világszerte sok millió nézőt vonzott a mozikba, óriási sikere hazánkban is vitathatatlan. Mel Gibson alkotása azonban a nézettségi mutatókon túl társadalmi hatását tekintve is jelentős. Állásfoglalásra, a látottak továbbgondolására késztet. A film ellenzőit indulatos nyilatkozatokra, a nézők sokaságát pedig Jézus személyének, a keresztény hit igazságainak mélyebb megismerésére sarkallja. Világszerte rendeznek szakértők bevonásával a filmet elemző pódiumbeszélgetéseket.

Budapesten március 31-én tartottak nyilvános eszmecserét a filmről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának (PPKE-JÁK) dísztermében.

Fodor György,a katolikus egyetem rektora a filmmel kapcsolatos recenziókra, kritikákra reagálva a jelenlévőknek elmondta: Mel Gibson a legjelentősebb amerikai biblikusokat kérte fel, hogy a passió történeti körülményeit rekonstruálják, ugyanakkor arra is törekedett, hogy ne egyfajta dokumentumfilm szülessék, amely igyekszik aprólékosan előadni a történteket. A rendező egyszerűen a szenvedés drámaiságát és realitását kívánta ábrázolni, mindazt, amit az Isten Fia értünk elszenvedett.

A PPKE rektora az evangéliumok keletkezésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az írásba foglalt szöveg megjelenését megelőzte az élő közösség, az egyház, a szent hagyomány léte. Az apostolok számára Jézus halálát és feltámadását követően, pünkösdkor "állt össze a kép", ekkor kezdtek visszaemlékezni a történtekre - a húsvét és a pünkösd fényében. A későbbiek során mindent a megdicsőülés, a beteljesedés szemszögéből fogalmaztak meg.

A kutatók szerint elsőként a passiót foglalták írásba, majd Krisztus után 65 és 70 között keletkezett Márk evangéliuma. Ekkor még éltek a szemtanúk, az a generáció, amely átélte a Jézussal való találkozást. Nem volt idő mítosz- vagy legendaképződésre. Más vallásalapítók legendákkal átszőtt életrajzát haláluk után több száz évvel írták le, Jézus esetében azonban közel állnak az írások a megtörtént eseményekhez - fejtette ki Fodor György.

Mel Gibson filmjét értékelve a rektor egy dél-amerikai bíborost idézve leszögezte: "A passió a hit és a művészet diadala."

Kránitz Mihály, a PPKE rektorhelyettese a sokat hangoztatott váddal kapcsolatban - miszerint A passió egyes jelenetei leplezetlenül ábrázolják a fizikai erőszaknak kiszolgáltatott embert - rámutatott, hogy a szenvedés valósága nem idegen a kereszénységtől. Elmondta azt is, hogy a szenvedés önmagában nem jó, de ha ránk szakad, akkor vállalni kell. Akik nem csak a külső szemlélő kíváncsiságával nézik meg a filmet, azokban megmarad a szenvedő Krisztussal való találkozás emléke, egy olyan élmény, ami megérinti a szívet - mondotta.

Sáry Pál történész, aki nemrég könyvet adott ki az ókori keresztre feszítésekről, felhívta a figyelmet arra, hogy a filmben látható durva, véres jelenetek összhangban vannak az evangélium adataival, és többnyire a torinói lepel széles körben ismertté vált adataival is. Többek közt Josephus Flavius történeti írásaira hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a korabeli ostorozási gyakorlat következtében sokan meg is haltak.

A pódiumbeszélgetésen megjelent érdeklődők kérdéseire válaszolva kitért arra is, hogy Jézus keresztre feszítésének módját tekintve megoszlik a szakértők véleménye.

Sáry Pál szerint a film alkalmat ad a Krisztussal való találkozásra, hitet ébreszt és erősít, sőt, várhatóan vallási megújhodást is eredményez.

Zlinszky János jogászprofesszor,volt alkotmánybíró jogi szempontból vizsgálta a film "alaptörténetét". A Jézus perének nevezett folyamatról szólva összefoglalóan elmondta: Jézussal kapcsolatban nem hoztak a zsidó perrend értelmében vett ítéletet, a nagytanács döntése inkább politikai állásfoglalásnak tekinthető. A názáretit koncepciós vádak alapján átadták Pilátusnak, aki szintén nem hozott ítélet (a római jog értelmében), hanem a béke megőrzése érdekében egy "rendőrhatósági intézkedéssel" kivégeztetett egy olyan embert, aki "vélhetően zavargást kelthet".

Koltay Gábor filmrendező esztétikai, társadalomfilozófiai szempontból elemezte Mel Gibson alkotását. A filmművészetben sok nagyszerű alkotás született - mondta -, de közülük is kevés olyan, amit remekműnek nevezhetünk: ilyen A passió is. A film találkozik a mai nézők ízlésével, a rendező pontosan eltalálta a - technikai értelemben véve is - legkorszerűbb kifejezési módot, ugyanakkor gyökeresen mást üzen, mint a kortárs akciófilmek.

A filmmel szembeni ellenállás okait boncolgatva Koltay Gábor szerint tudomásul kell vennünk: a világ és benne Kelet-Közép-Európa szellemi zűrzavarába érkezett meg A passió. A közhangulat, a média azt sugallja, hogy az egyes ember nem tehet semmit a nagy és erős globális világhatalommal szemben. A film azt üzeni, hogy akármilyen véres és agresszív a hatalom, le lehet győzni a szellem és a szeretet erejével.

K.L.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu