|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Világvárosok a hitébresztés útján Újraevangelizálás párizsi módra A párizsi érsekség igazi városi egyházmegye. Falvak, kisvárosok, családi házas negyedek nem tartoznak hozzá. Csupa sokemeletes bérház, mely 2,1 millió embernek ad otthont. Az egyházmegye területe tulajdonképpen Párizs belvárosa. A metropolisznak a hozzá csatlakozó külvárosokkal együtt több mint kilencmillió lakosa van, de ezek a részek más egyházmegyékhez tartoznak. A franciákon kívül a világ szinte valamennyi népe képviselteti magát e városban, ahol ősszel missziós napokat tartanak. Az új evangelizáció egyik formája ez a kezdeményezés, amely Európa világvárosain vándorünnepként vonul végig. Idén Párizson a sor. A francia főváros sok évszázada - jó és rossz értelemben - példa a világ számára. Ami itt történik, az előbb-utóbb Európa más nagyvárosaiban is felüti a fejét. Itt alakult meg a világ egyik első és talán legnagyobb kisugárzású egyeteme, számos szerzetesrend, lelkiségi mozgalom bontogatta itt szárnyait, de az egyháztól és Istentől eltávolodó filozófiák, szellemi és politikai mozgalmak többségének is a Szajna-parti metropolisz a bölcsője. Ennek hatása máig érződik. Az elvallástalanodás a XVIII. századtól napjainkig szinte feltartóztathatatlannak tűnik, bár számos sikeres egyházi kezdeményezés született a különböző társadalmi rétegek újraevangelizálására, például a XX. század elején az Actio Catholica, vagy a második világháború után a munkáspapok mozgalma. Párizs érseke, Jean-Marie Lustiger bíboros a nagyvárosi missziós munka felerősítése céljából ez év őszére nagyszabású missziós napokat hirdetett, hasonlót a tavaly Bécsben megrendezettekhez. E nagyvárosok sorában 2005-ben Lisszabon, a következő évben pedig Brüsszel, majd Budapest lesz egy ilyen sokakat érintő missziós megmozdulás helyszíne. A párizsi nemzetközi miszsziós napokat mindenszentek ünnepén tartják, melyre a párizsiakon kívül több ezer külföldi vendéget is várnak a világ más nagyvárosaiból, hogy megosszák tapasztalataikat e sajátos evangelizációs munkáról a párizsiakkal. Az október 23. és november 1. közötti hét mottója: "Ismerjük meg, mi a boldogság." E napokban a város valamennyi templomát egész nap nyitva tartják. A plébániák, a különböző mozgalmak ünnepségeket, találkozókat, előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, és elmélkedési alkalmakat szerveznek. A hét valamennyi eseménye a modern nagyvárosi környezetben a vallástól eltávolodott tömeg visszatérését szolgálja, tanúságtételekkel, példaadással és imádsággal. II. János Pál használta először az új evangelizálás fogalmát első lengyelországi útja alkalmával, 1979-ben. E lelkipásztori program a keresztény hagyományú országok vallási életének fellendítését célozza, hiszen az utóbbi évtizedekben a szekularizáció hatására szinte mindenhol tömeges méreteket öltött az elvallástalanodás. A második vagy új evangelizáció az igehirdetésnek, az egyház missziós tevékenységének olyan formája, amely alapjaiban nem, csupán módszereiben, eszközeiben különbözik az egyház megszokott lelkipásztori működésétől. Újdonsága pedig talán leginkább az, hogy immár nem "specialisták": papok és szerzetesek az újraevangelizálás kizárólagos munkásai, hanem elkötelezett hívek ezrei kapcsolódhatnak be e nemes küldetésbe. Mert Szent Pál szavai valamennyiünkre vonatkoznak: "Jaj nekem, ha nem hirdethetem az Evangéliumot!" Párizs legnagyobb szabású vallási eseménye az 1997-es ifjúsági világtalálkozó volt. A pápai szentmisén másfél millióan vettek részt. A rendezők remélik, hogy a missziós találkozó is egész Párizst mozgósítani tudó esemény lesz. Sz. Cs. A párizsi érsekséghez 108 latin és 9 keleti rítusú plébánia tartozik. A plébániatemplomokon kívül 62 más jelentős temploma van a városnak, mint amilyen a csodásérem kápolnája, a Notre Dame-székesegyház vagy a monmartre-i Sacré Coeur-kegytemplom. Az egyházmegyének 566 papja és 92 diakónusa van, területén 2500 szerzetesnővér él, valamint 890 férfi szerzetes, akik közül 730-an papok. A párizsi gyermekek egynegyede jár hittanra.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|