Rejtély Öskün

A gyilkos rágalom áldozatai

Van-e határa az aljasságnak? Ez a kérdés foglalkoztat azóta, hogy Kahler Frigyes könyvét elolvastam. A mű a Kádár-rendszer embertelen egyházellenességére mutat rá, Szekuli Pál (1925-1957), az 1950-ben pappá szentelt piarista szerzetes meggyilkolásának történetén keresztül.

Szekuli Pál veszprémi egyházmegyés papként 1952-ben beadványban tiltakozott a Rákosi-éra egyházüldözése ellen. Ezt követően hamarosan letartóztatták. A börtönből 1956 júliusában szabadult. Öskün lett káplán, ahol gyenge idegállapota ellenére nagyon megszerették hívei. 1957. december 7-én a plébániakert kútjában találtak rá holttestére.

Hamar elterjedt a hír, a tettes, a fiatal pap plébánosa, Miklós József és házvezetőnője, Miklós Katalin volt, akiket megkeseredett, arrogáns viselkedésük miatt egyébként sem kedveltek a környéken. A vádhoz tanú is találtatott. A falu fellázadt. Az éjféli mise idején a hívek nem mentek be a templomba: "Gyilkos pap nekünk ne misézzen!" A felforrósodott hangulatban a plébánost nyugdíjazták, amikor pedig csendesülni látszott a feszültség, 1959. január 20-án házvezetőnőjével együtt letartóztatták. Több kihallgatás után mindketten magukra vállalták a gyilkosságot, majd vallomásukat visszavonták.

Helyszíni szemlék, többszörös kihantolás, tanúkihallgatások, mind-mind olyan eszközök, amelyekkel két év távlatából - tisztázó szerepük ellenére is - fokozni lehetett az egyházellenességet, a papgyilkosság vádját. A bírói ítélet végül bizonyítékok hiányában felmentette a vádlottakat.

Miért is az aljasság története ez? A kérdésre a könyv utolsó lapjain kapunk választ. Kahler Frigyes a Belügyminisztérium II/5-c osztályának 1959. december 4-én keltezett jelentésében (Magyar Római Katolikus Püspöki Kar - objektumdoszszié, 150-159, ÁBTL 3. 1. 5. 0-13405/3-B) talált rá a gyilkosság igazi okára, és a feltételezhető gyilkosokra. A jelentés részletesen foglalkozik az egyház helyzetével, és megállapítja: a klérus kibékíthetetlen ellensége a fennálló rendszernek. Az elemzés az államvédelem feladataként jelöli meg az egyházi személyek tekintélyének lejáratását, belső ellentétek élesztését, majd megállapítja: "munkánk végzése során az új módszerek kezdetén vagyunk". Kahler így folytatja: "Ebben a sorban jelenik meg az ösküi eset! A Jelentésből megtudjuk, ťa Hazafiak fedőnéven feldolgozás alatt álló ügyben dr. Miklós József 69 éves római katolikus plébános és Miklós Katalin házvezetőnő realizálása... nem megfelelő módon történtŤ. (113. p.)"

A szerző ebből a tényállásból arra következtet, hogy Szekuli Pált az államvédelem ölte meg, feltehetően a plébániakertben. És mindez azért történt, hogy az egyház hitelét, a káplán-plébános-falu konfliktus felnagyításán keresztül minél jobban lerontsák.

Az eset azt bizonyítja, hogy a Kádár-rendszer elnyomó mechanizmusa kifinomultabb volt a Rákosi-korszakénál. Az emberi élet ugyanolyan keveset számított, mint korábban, de alattomosabban, aljasabb módon törtek a kikiáltott ellenségre. Ami korábban nyílt színen történt, azt titkos módszerekkel végezték, belülről igyekezve bomlasztani például az egyházat is. És mindezt olyan hatásfokkal tették, hogy a plébánosról még 1999-ben is azt állították sokan, hogy ő ölte meg a káplánt, a helyszínre kiérkező nyomozók előtt pedig pártigazolvánnyal mentegette magát (6-7 p.).

Éppen ezért kiemelt elismerés illeti azokat, akik a 2007. december 9-én felavatott emléktáblára a vértanú káplán és a meghurcolt plébános nevét egyaránt felvésették.

Kahler Frigyes alapos, kitűnő munkájában - a tanúvallomásokban található bizonytalanságok szemléltetésén keresztül - arra is rámutat, hogy az ügyben eljáró bíró, Csiky Ottó milyen mesterien kerülte ki azokat a csapdákat, amelyeket - mint később kiderül - az államvédelem állított neki. Egyetlen kritikus észrevételként annyit említenék: jó lett volna utalni az 1956-os forradalmat követő, megfélemlítő jellegű további papgyilkosságokra (például Brenner János személyére, vagy a szombathelyi és váci egyházmegyében történt más esetekre), és legalább utalásszerűen azok összefüggésrendszerébe állítani Szekuli Pál történetét.

A könyv olvasása, Szekuli Pál vértanúságának megismerése hathatós segítség ahhoz, hogy gondolkodásmódban, de életvitelünkben is túllássunk a háromhatvanas kenyéren, és megbecsüljük azokat, akik sokkal nagyobb árat, életüket adták oda hivatásukért.

(Kahler Frigyes: Rejtély Öskün, Szekuli Pál segédlelkész titokzatos halála - Kairosz Kiadó, 2007. 120 old., 2200 Ft)

Kálmán Peregrin

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu