|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az Olvasó írja Nemcsak karácsonykor kopogtat... Valóban, "az idők teljességében" az Úr paradicsomi ígérete szerint, öröktől elhatározott történelmi időben. Ez a születés sohasem volt egy család, a Szent Család magánügye. Mi sem bizonyítja jobban, hogy messze földről jöttek a hálaadók, akik a háromkirályok személyében akkor ott az egész emberiséget képviselték. Mi a helyzet az én lelkemben? Ott is megszületett? A lélek olyan, mint a várandós, szüntelenül vajúdik, mert a lélek rejtekén valami mindig születik. De mi? Jézus vagy Barabás? Mi lehet több számomra, mint a betlehemi jászol kietlen szegénysége egy didergő gyermekkel, vagy a javak bizonytalan gazdagsága a gyermek nélkül? Kellemesebb-e a szemnek a pénz csillogása, mint egy ártatlan gyermekszem könnyes ragyogása? Övéi őt be nem fogadták. Ha én az övéi közül való vagyok, ezt mivel bizonyítom? Ha pedig befogadtam, hogyan bánok vele, jó helye van nálam? Milyen vendéglátó vagyok? Csak egyszer, egy percre, egy pillanatra, ha meg tudnám érteni az óriási titkot, hogy a hatalmas Isten kopogtat nálam. Nemcsak karácsonykor, akárhányszor csak hagyom. Lipp János hitoktató
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|