Szent Erzsébet-emlékek nyomában itthon és külföldön (25.)

Kalandozások Kárpátalján és Felvidéken

A Tisza-parti Aknaszlatina (Szolotvino) azukrán-román határ mentén található. A varázslatos Máramarosszigettel szemben elterülő nagyközség már a XIII. századtól híres volt az ott bányászott, gyógyító erejű sóról. A ma itt élő nagyszámú magyarság a millecentenárium alkalmával, a katolikus templom kertjében szoborparkot hozott létre, melyben többek között a hét Árpád-házi szent tiszteletére állítottak emléket. Ezek között kapott helyet a mészkőből készült Szent Erzsébet-szobor is.

Az aknaszlatinai szoborpark részlete

A Felvidék két meghatározó településén, Pozsonyban és Kassán Szent Erzsébet kultusza a legkorábbi időszaktól szinte napjainkig megtalálható, ezekkel az ábrázolásokkal sorozatunkban már korábban foglalkoztunk. Ám nemcsak a nagyvárosokban, hanem kisebb településeken is rátalálhatunk Erzsébetet megjelenítő szobrokra, oltárképekre, üvegablakokra, valamint a Felvidéken több kórház, kolostor és templom viseli nevét.

Füleksávoly, a barokk templom mennyezetén szentek között Szent Erzsébet alakja (Fotó: Herczeg Renáta)

Az egyik legrégebbi a klarisszák Szent Erzsébet-kolostora Nagyszombatban, amelyet a jelenlegi történelmi kutatások szerint IV. Béla király, Erzsébet bátyja alapított.

A történeti Hont vármegye Ipoly menti térsége főleg természeti értékeiről ismert, pedig a Börzsöny hegység, valamint a Duna és Ipoly közé eső terület eddig feltáratlan épített örökségekben is gazdag, jellegzetes utcaképeivel, épületeivel történelmi múltjának emlékeit szinte épségben őrzi. Ipolybalogon (Balog nad Iplom), a Nagykürtösi járásban található, határhoz közeli településena kora középkori alapítású kis templom Szent Miklós pártfogásában áll. A település történetének érdekessége, hogy 1304-ben a Prága felé menekülő Vencel, cseh-magyar uralkodó a királyi ékszereket, köztük a Szent Koronát is magával vitte, és egy éjszakára az ipolybalogi templomban rejtette el. 1464-ben Mátyás király rendeletére a Szent Korona bádoglemezből készült másolatát a templomtorony csúcsára helyezték el, amelyet a későbbiekben mindig visszaállítottak, bármilyen csapás érte a templomot (tűzvész, törökdúlás). 2005. augusztus 14-én a templomban a hajdani helyére került a Szent Korona egyik leghitelesebb és legpontosabb másolata, Kevi Farkas budapesti ötvösművész munkája. A templom kazettás mennyezetén pedig növényi ornamentikával díszített ovális keretbe foglalt táblán Árpád-házi Szent Erzsébet félalakos, koronás, rózsát tartó ábrázolása látható.

Garamszentbenedek (Hronsky Benadik) a Garam folyó jobb oldalán terül el, központjában, kisebb dombon magasodik az I. Géza király által 1075-ben alapított bencés apátság. A templom gótikus formáját a XIV. században nyerte el, de azóta többször is átépítették. Egyik legféltettebb kincse Veronika kendőjének egy darabja, melyet a Szent Vér-kápolnában őriznek. Ugyancsak innen származik az 1480-ban készült úrkoporsó, amely ma az esztergomi Keresztény Múzeumban található. A templom XIX. századi, historizáló díszítései közé tartozik az 1883-ban készült, Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablak, melyen a szent egy beteg embernek korsóból vizet önt.

Fülektől északkeletre található Füleksávoly (Šávol). A füleki városközpontban magasodó hegy tetején álló vár ma is hirdeti a nógrádi törökverők nagyságát. A ma ott élő magyarok minden évben várszépítő táborokkal óvják a kasztrumot, valamint magyarországi művészettörténész-hallgatókkal járják a környező településeket, hogy régi történelmi értékeket őrizzenek meg. Egy ilyen tábor keretében bukkantunk rá a kezdetben a Bebek család uradalmához tartozó kis falura, Füleksávolyra, melynek 1770-ben már Török József, gróf Berchtold Antal, báró Révay László és báró Mednyánszky Teréz voltak az urai. A római katolikus plébánia már 1397-ben fennállt itt, majd a történelem viharai miatt a törökök elvonulása utána, 1717-ben állíttatott ismét vissza. Templomát is ekkor állították helyre, s 1805-ben bővítették. 1893-ban leégett, de a hívek áldozatkészségéből ismét felépült. A templomhajó mennyezetén Árpád-házi szentek között látható Erzsébet, kötényében rózsákkal.

Innen jóval északkeletebbre, Késmárkon (Kezmarok) már nagyon korai időből találunk Erzsébet tiszteletére utaló épületeket. A település magja a középkorban a szász telepesek által lakott Szenterzsébetváros volt. A türingiai szászok nagy tisztelettel emlékeztek meg Erzsébetről, így az 1251-ben itt alapított templomról kapta elnevezését városrészük is, feltehetően IV. Béla király kezdeményezésére, aki oklevelében már ,,Szent Erzsébet- temploma melletti szász városnak" (villa saxonum aput ecclesiam sancte Elysabeth) nevezte a jelenlegi Késmárk ezen részét. A város igazi virágkorát a reneszánsz idején, a XVI. században élte, amikor itt és a szepességi városokban felépültek a finom körvonalú, házacskákat formáló fokokból álló pártázatos harangtornyok. Ekkor újult meg a templom is.

Szlovákia legkeletibb részein is találunk Szent Erzsébet-ábrázolásokat. Dobóruszka (Ruská) község a Kapos folyó partján terül el, közel az ukrán határhoz. A falu két évszázadon át a Dobó család uradalma alá tartozott, itt született, és itt, a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, 1500-ban épült templom temették el a magyar történelem egyik jeles alakját, a Gárdonyi Géza által is megírt híres várkapitány, Dobó Istvánt, Eger hős védőjét. Ma itt síremlékének oldallapjai találhatóak, és a híres fedlap másolata. (Az eredeti márványszarkofág Egerben tekinthető meg.) A templom bejárati falán, félköríves, festett fülkékben Szent Erzsébet és az idén ezer éve született Imre herceg alakja látható. A két alak provinciális megformálása a népi, naiv festészet szép példája.

Ugyancsak itt a térségben, a Tőketerebesi járásban található Battyán (Botany). A falu apró házai fölé magasodó, hatalmas méretével a síkságot is uraló, 1907-ben épült neogótikus templom a tiroli építészek munkáját dicséri. Oltárának egyik - a tiroli művészi szobrok jellegzetességeit magán viselő - szobra a cipót nyújtó Erzsébetet ábrázolja.

Még sok szép példát említhetnénk a Felvidékről és Kárpátaljáról, így a lőcsei (Levoča) Szent Jakab-templom durini Szent Erzsébet-oltárát, melyen több szent életének jeleneteit ábrázoló, a XV. században készült táblák közül az egyik Szent Erzsébet életének jelenetét, egy kereszt jelét és betegápolását mutatja; vagy a szepességi svedléri (Švedlár) római katolikus plébániatemplomban is finoman megfogalmazott barokk szobrot találunk.

Kevés olyan falusi vagy nagyvárosi katolikus templom van, ahol ne állna Erzsébet szobra és ne világítaná meg díszes, színes őt ábrázoló üvegablak, ahol kedves, szerénységet és jámborságot sugárzó alakját ne ábrázolták volna, azzal az üzenettel, melyet Erzsébet is magáénak vallott: Boldoggá kell tennünk az embereket!

Herczeg Renáta

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Határon túli osztály, Magyar Emlékekért a Világban Egyesület

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu