Holland szalonnával kezdődött...

A szükséget szenvedő egyház segítője

A holland premontrei szerzetes, P. Werenfried van Straaten a XX. század európai egyháztörténetének egyik kiemelkedő, jellegzetes alakja volt. A jó szellemi felkészültségű, tehetséges szerzetes pap a II. világháború okozta nyomor láttán mentőakcióba kezdett, majd a vasfüggöny mögé került egyház lelkipásztori munkáját segítette. Öt éve hunyt el, de hatvanéves segélyszervezete új területen tovább dolgozik.

A hollandiai Mijdrechtben született, 1913. január 17-én. Huszonegy évesen lépett be a premontrei rendbe, a belgiumi flamand Tongerlo apátságba. Rendi neve lett a Werenfried (Békéért küzdő). 1940-ben szentelték pappá.

Hatvan éve, 1947-ben hozzákezdett a háború sújtotta német lakosság és a menekültek ezrei megsegítéséhez. A holland parasztok több száz tonnányi szalonnáját osztotta először a rászorulók között. Innen ragadt rá egész életére a "Speckpater" (Szalonna atya) becenév. Hamarosan megszervezte az Ostpriesterhilfe (keleti papi segély) elnevezésű szervezetet. Ez természetesen nemcsak a lelkipásztorokat igyekezetet segíteni, hanem általában az egyházakat. 1964-től már Rómában volt a szervezet székhelye, és akkor lett egyházjogi rangja a "pium sodalitium" (jámbor társulat). 1975-től pedig a Frankfurt melletti Königsteinben volt a központ. Az új egyházjogi kódex szerint 1984-től pápai jogú nyilvános egyesület lett jogi minősítése. Személy szerint pápák barátja volt, mert jól látták tevékenységének jelentőségét. 1953-ban Bauorden (Építőrend) címen fiatalok akcióját is elindította, hogy önkéntes munkával segítsék a "szükséget szenvedő egyházat".

Speckpater járta a világot, hogy nagy hatású kolduló barátként beszédeivel adakozásra ösztönözze a tehetőseket. Kiadványaik, információs szolgálatuk ugyanezt a célt szolgálta. Zarándoklatokat szervezett. Lelkipásztorként az adakozás és segélyezés lelkiségét igyekezett erősíteni.

1969-ben vette fel a szervezet a Kirche in Not/Ostpriesterhilfe (Szükséget szenvedő egyház / Keleti papi segély) kettős nevet, és kiterjesztette működését az úgynevezett harmadik világra is. Így például támogatta Teréz anya "szeretet misszionáriusai" munkáját.

Számunkra különösen sokat mond, hogy 1956-ban elsőként jelentkezett a budai várban a kiszabadult Mindszenty József bíborosnál, és megbeszélték nemcsak a magyar egyház, de az egész nép mielőbbi segítését. A hercegprímás mariazelli temetésén pedig így ébresztette a nyugati közvéleményt: "Itt és most szemtől szemben állunk az örökkévalóságba költözött Mindszenty bíborossal. Ő bárki másnál jobban felismerte az egyházat és a világot fenyegető veszedelmet. Testvéreim, hallgassatok rám! Ébredjen fel végre a kereszténység! Az egyház vérzik."

Hosszas betegség, agyvérzés után még megülte kilencvenedik születésnapját a limburgi székesegyházban. 2003. január 31-én hunyt el. Segélyszervezete a világ közel száznegyven országában támogatja az egyház lelkipásztori munkáját. Tavaly a szervezet támogatói rekordösszeget, több mint nyolcvanmillió eurót adományoztak.

XVI. Benedek pápa a segélyszervezet idei hatvanadik évfordulóján a "Kirche in Not" számára különösen két fontos tevékenységi területet határozott meg: egyrészt a keresztény értékeket terjesztő média, tájékoztatási eszközök támogatása, keresztény médiaszakemberek képzése, másrészt a közel-keleti keresztény egyházak védelme, támogatása, a keresztény elvándorlás megakadályozása, a keleti keresztények vallásszabadságának biztosítása.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu