 |
 |
 |
 |
2007.12.23
|
Ingyenes
műsormelléklettel |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
A család a béke közössége Pápai üzenet a béke negyvenedik világnapjára XVI. Benedek pápa január elsejére, a negyvenedik béke világnapra írt üzenete az emberi családot mint a béke közösségét elemzi. A pápa megállapítja, hogy aki a család intézményét akár akaratlanul is ellenzi vagy gyengíti, az törékennyé teszi a békét, mert gyengíti a béke ügyét szolgáló alapsejtet.
Minden, ami gyengíti a házasságot - az egy férfi és egy nő élethosszig tartó kapcsolatán alapuló - családot, ami közvetlenül vagy közvetve gátolja őket egy új élet felelős befogadásában, az a békét veszélyezteti. A családnak szüksége van otthonra, munkára - vagy a szülők otthoni munkájának igazságos elismerésére -, szüksége van iskolára, alapvető egészségügyi ellátásra. Amikor a társadalom és a politikai élet nem támogatja a családot, akkor saját magát fosztja meg a békét szolgáló alapvető erőforrástól. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) is megállapítja, hogy a család a társadalom természetes és alapvető magva, amelynek joga van a társadalmi és az állami védelemhez. A család jogainak megtagadása vagy korlátozása elhomályosítja az emberről szóló igazságot, és fenyegeti a béke alapjait. Az emberek mint testvérek ugyanazon az úton haladnak, mivel mindnyájan Isten gyermekei. E nélkül a természetfeletti alap nélkül a társadalom pusztán szomszédok gyülekezete. Az emberi család otthona a Föld - írja XVI. Benedek, rámutatva, hogy nagy gondot kell fordítanunk a környezetre. Az ember természetesen előbbre való, mint a teremtett világ. A Szentatya arra buzdítja a nemzeteket, hogy körültekintően, szakemberek közötti párbeszédben közösen dolgozzák ki a fenntartható fejlődés modelljét, amely biztosítja mindenki jólétét, tiszteletben tartva a természet egyensúlyát. A környezetvédelem költségeit az igazságosság szempontjai szerint, az egyes országok fejlettségi szintjének figyelembevételével osszák el, különös tekintettel a jövő nemzedékek iránti szolidaritásra. A körültekintés nem jelenti azt, hogy ne vállaljuk magunkra felelősségünket és elhalasztjuk a döntést - éppen ellenkezőleg. Az egyes országok közösen határozzanak a környezetvédelmi kérdésekről. Különösen szükség van a nemzetek közötti párbeszédre a Föld energiaforrásainak felelős felhasználása terén. A szegény országok kénytelenek a birtokukban lévő energiaforrások kiárusítására. Politikai szabadságuk is kérdésessé válik, gyámság alá, illetve függőségi helyzetbe kerülnek, amely mindenképpen megalázó. A pápa ismételten leszögezi annak szükségességét, hogy a javakat igazságosan kell elosztani. A békéhez szükség van közös törvényre, amely lehetővé teszi, hogy a szabadság valóban az legyen, ami, nem pedig vak önkény. Ez a törvény védelmezze a gyöngéket az erősek visszaéléseivel szemben. Közös erkölcsi törvényről van szó, amely a kulturális különbözőségeken túl lehetővé teszi az emberek számára, hogy megértsék egymást a jó és a rossz, az igazságos és az igazságtalan legfontosabb szempontjainak kérdésében. Az emberiség ma sajnos nagy megosztottságban, mély konfliktusokban él, amelyek beárnyékolják jövőjét. Utal a pápa az afrikai kontinensen dúló háborúkra, majd a Közel-Kelet térségére, amely továbbra is konfliktusok és merényletek helyszíne. A Szentatya újabb erőteljes felhívást intéz az atomfegyverek folyamatos és közös megegyezés alapján történő leszerelésére. Rámutat arra a veszélyre, amelyet az atomfegyverekkel rendelkező országok számának növekedése jelent. Sajnálattal állapítja meg, hogy egyre több állam vesz részt a fegyverkezési hajszában. Ennek a gyászos kereskedelemnek az iparilag fejlett országok a felelősei, amelyek busás haszonra tesznek szert a fegyverek eladásából. Felelősség terheli továbbá a számos szegény országban uralkodó oligarchiákat, amelyek bármi árat megfizetnek azért, hogy megszilárdítsák hatalmukat. De látnunk kell, valójában nem is ők, hanem az általuk kizsákmányoltak azok, akik ezt az árat valójában megfizetik. Végül XVI. Benedek három évfordulóra emlékeztet: hatvan évvel ezelőtt, 1948-ban tették közzé az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely döntő lépést jelentett az egyetértés és a béke felé vezető nehéz úton. A Szentszék huzsonöt évvel ezelőtt, 1983-ban fogadta el a Családjogi Chartát, valamint negyven évvel ezelőtt, 1968-ban került sor az első béke világnapra, amely VI. Pál pápa gondviselésszerű megérzésének gyümölcse. XVI. Benedek mindenkit arra szólít fel, hogy kötelezze el magát a béke útján. Arra buzdít minden hívőt, hogy fáradhatatlanul könyörögjön Istenhez a béke nagy ajándékáért. (rosdy)
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
