Karneváli pompával...

Karácsony Máltán

A Szicíliával egykor földrajzilag összefüggő szigetország, Málta, Tunézia és Szicília között ma is híd a Kelet és a Nyugat között. Éltek vagy áthaladtak itt föníciáiák, rómaiak, arabok, franciák és angolok, nem utolsósorban a johannita lovagok - valamennyien hátrahagyva kultúrájuk, nyelvük emléknyomait. A különböző korokból, különféle népektől származó hatások a Földközi-tenger e térségében keveredtek, összeolvadtak, és ma egyedülálló, hétezer éves történelmet láttatnak. Megalitikus templomok, középkori lovagvárak, arab mozaikok és viktoriánus épületek tarkabarkasága talán a leggazdagabb szigetvilággá teszi ezt az összesen 400 ezer lakosú, három szigetből álló kis országot, melynek történelméből a mai turizmus leginkább a lovagkorra, a nevezetes máltai kereszt történetére és a ma is létező, csupán más szerepet játszó rendre koncentrál. A lovagkorból származik a jó szellőzés érdekében keresztirányú párhuzamos utcákkal épült, bástyáktól védett Valletta, a főváros (melyet "urak építettek uraknak"), az 1732-ből származó Manoel theatre, Európa legrégibb, ma is működő színháza. A színes mondavilág és az igaz történetek megismerésének igényével - mint Szent Pál hajótörése, Odysseus megmenekülése a tenger habjaiból és az istennő szerelmétől, Lord Nelson és Lady Hamilton máltai szerelmének története -, de egyedül csak a Szent Jánosról nevezett katedrális gazdagságának megcsodálásával is több napot tölthet itt az ember.

A decemberi 20 fokos, barátságos klíma és napsütés különös hangulatot kölcsönöz Málta 357 temploma és katedrálisa ég felé magasló barokk pompájához. A karácsony itt a hagyományok, a kultúra, a vallási szokások karácsonyfával díszített együttese, amely erősen karneváli hangulatú pompával párosul. Kezdete a Szeplőtelen Szűz december 8-i ünnepe, melyet követően szinte mindenki emléket állít a jászolban született Kisjézusnak. Az angyalok, az Istengyermek, az ajándékot hozó királyok lámpákkal kirakott figuráival díszített utcák, a kertek kivilágított fenyőfái, a fénygirlandok a házak ormán, kerítéseken, tereken lépten-nyomon az ünnepre emlékeztetnek. A viaszból, égetett agyagból finomra munkált - kevéssé a máltai hagyományokat, sokkal inkább a nápolyi szentképeket idéző - finom vonalakat követő figurák, a sokféle embertípusra utaló népi alakok készítése és öltöztetési módja évszázadokon át alakult ki. A betlehemi jelenetek néhol még vetített formában is uralják a templomok portálját, sőt, a nemzetközi repülőtér épületének ormát is. De a templomok előtt megelevenedő élőképek is erősítik a helybeliekben és a látogatókban az ünnepi érzést.

Az ünnepi hangulatidézők közül természetesen a betlehemek a legkedveltebbek: vagy maguk készítik vagy vásárolják a kissé talán giccses, mégis kedves apró figurákat, hogy a komódon, szekrényen jászolt állítsanak, vagy éppen az ablak előtt elmenő emberek szemének szerezzenek örömet vele. Jól láthatók a jászol körül a juhok és szamarak, sőt, a háromkirályok ajándékkal is. A Kisjézus a legszebb, viaszarca szinte világít, az ő alakja különlegesen finom megmunkálásban részesül. A legenda értelmében Szent Ferenc készített először betlehemet, amely a Szentföldről történő visszatérte után terjedt el, először csak a Greccio környéki olasz hegyi városokban. Máltán évszázadok során két irányzat terjedt el, a gazdagon díszített nápolyi és a szicíliai, amely a ferences szerzetesek tevékenységéhez fűződik. A legrégebbi betlehemes figurák ma a korábbi főváros, Mdina Szent Péter-templomában láthatók.

A betlehemi kiállításoknak azonban se szeri se száma. A figurákat mesteri kezek készítik parafadugóból, pólyafátyolból, papírmaséból, sokszor egészen miniatűr kivitelben, üvegekben is elhelyezve. Hasonlóan a mechanikus játékokhoz, itt is apró szerkezetek mozgatják a szélben lengő pálmákat, a szélmalmok karjait vagy a csodálkozó szamár fejét. A legszebbek azonban a bibliai kosztümök vagy éppen a régi népviseletek, amilyeneket földművesek, zenészek hordtak. Máltai hagyomány a betlehem díszítése búzával vagy rozzsal, a kizöldellő gabona a közeledő tavasz örömével gazdagítja a karácsonyt. És virágpompa mindenfelé - de hát könnyű egy ilyen országban, ahol decemberben is virágzik minden.

A shopping Máltán sem ismeretlen, de mivel nincs az a divatőrület és mesterségesen keltett vásárlási láz, mint országainkban, az ajándékoknak sokkal több köze van a karácsonyhoz, mint általában "élvezeti" társadalmunkban. Egy itteni mondás szerint a karácsony pantomim nélkül olyan, mint az ünnepi menü brandy és puding nélkül: nem az igazi... A Manoel színházban és a sok kis családias klubban, színkörben pantomimcsoportok helyi művészek darabjait adjak elő, melyekben a görög mitológiából vett jeleneteket kiegészítik a Kisjézus születésével. Zeus és Héra gyermekét, Herculest is katolikus szentek menekítik ki Medusa és Phobia karmaiból. A táncok, énekek, bárhol is kezdik a történetet, mindig a megszületett Megváltó dicséretével fejeződnek be.

A máltai karácsony színes, szentimentális, extravagáns, elsősorban viszont mégis bensőséges családi ünnep. A barátok sokszor bejelentés nélkül állítanak be egymáshoz, viszik magukkal a "nyersanyagot", és a szomszéd, barát konyhájában nagyszerű vacsorát varázsolnak: homárt és füstölt disznóhúst karamellizált sültalmával, báránysültet ínyenc portói borral és kapucsínókrémre ültetett csokoládéroládot friss gyümölccsel. A sokféle ember mind-mind barátságos, vendégszerető, magától értetődően átölel köszöntésképpen találkozáskor vagy akár a szentmisén az áldozás előtt, amikor mi legfeljebb kezet fogunk.

Máltán annyi templom van, ahány napja az évnek. És a lakosság őszinte hittel gyakorolja is a vallását. Az itteniek 96 százaléka katolikus, és a statisztika szerint 60 százalékuk rendszeres templomba járó. Azt vallják, Pál apostol térítette őket a keresztény hitre, a vallást ma is olyan komolyan veszik, mint 1530-ban, a johannita lovagok kemény keze alatt. A vallás mégis (vagy éppen ezért) egy életszerető, jólelkű és kedélyes nemzet gazdag érzelmi világának természetes szükséglete, amely látványos elemekben, utcai fesztiválokban, zenés körmenetekben is megmutatkozik.

Reviczky Katalin

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu