Aki követi az egyház tanácsát, jobbá válik

A román ortodoxok karácsonya

Gyulán található a magyarországi román ortodox egyházmegye székhelye. Tizenegy világi pap és három szerzetes lelkipásztor, illetve egy diakónus szolgál az ország egész területére kiterjedő egyházmegyében. A világi papok közül öten Romániából érkezett misszionáriusok, hatan a magyarországi közösségből kerültek ki.

Sziluán, magyarországi román ortodox püspök

A 2001-es népszámlálás adatai alapján mintegy hatezer román ortodox hívő él Magyarországon, de ennél bizonyára többen vannak, mert - mint a szerzetes Kalinik atya, püspöki titkár mondja - több olyan magyar városban jártak az utóbbi időben, így például Debrecenben, ahol helyi források szerint hat-hétezer román anyanyelvű lakos él. Közülük több ezerre tehető az ortodox hívők száma.

A templomba belépve az evangéliumoskönyv és a karácsonyi ikon fogad

Nagy többségük a határhoz közeli városokban és településeken lakik, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében, de nagy számban vannak Budapesten, ahol a VII. kerületi Holló utcában található a román ortodox kápolna. Tizenkilenc parókia tartozik a püspökséghez, ebből tizenhat helyen található templom, három helyütt pedig kápolna.

A csodatevő ikon

A gyulai püspöki székesegyház magyar késő barokk stílusban épült, mai alakját 1802-ben nyerte el.

A román ortodox egyház, mondja a harminchárom éves Kalinik atya, hagyományosan december 25-én, a nyugati egyházi év beosztása szerint ünnepli a karácsonyt. A szerzetes pap a Békéscsaba közelében található Pusztaotlaka román ortodox közösségének parókusa.

Milyen sajátosságai vannak az ortodox karácsonyi liturgiának? Egyes tropárionokat és condationokat (rövid, az ünnepre vonatkozó versek és énekek) csak karácsonykor mondanak és énekelnek. Ezeket az úgynevezett kis bemenetkor szokták énekelni. A kis bemenet alkalmával a pap az evangéliummal megkerüli a szent asztalt, majd kijön az ikonosztáz bal oldali, diakónusi ajtaján, az evangéliummal a kézben megáll a középső, királyi ajtó előtt, elmond egy imát, megáldja a bemenetet, azaz az oltár felé áldást mond, keresztet tesz az evangéliummal, s bevonul.

Az ortodox templomban az ikonosztáz mögötti teljes részt nevezik oltárnak, s ezen belül található a szent asztal. Az ikonosztáz választja el az oltárt a hajótól. A középen található királyi ajtó kétszárnyú, ettől jobbra és balra nyílik a két, egyszárnyú diakónusi ajtó. A királyi ajtón a püspök, illetve a liturgiát végző pap lép be.

Karácsonykor éjféli misét nem tartanak az ortodox egyházban (erre húsvétkor, nagyszombat éjszakáján kerül sor). Ehelyett virrasztást végeznek december 24-én este: a kilencedik imaórát a vecsernyével és az utréniával (a reggeli zsolozsmával) összekötve végzik az istendicsőítést. Ez általában délután négy-öt órakor, van, ahol hétkor kezdődik, s mintegy két, két és fél óra hosszat tart. Másnap, december 25-én pedig az ünnepi szent liturgiát mutatják be.

"A karácsonyt híveink a nyugati keresztényekhez hasonlóan élik meg. Ilyenkor szokás a kolindálás, amikor szent énekekkel járnak házról házra, ami a római katolikusoknál a kántálásnak felel meg. Ezeket az énekeket a templomban, liturgia közben is éneklik."

Az ortodox templomban is állítanak fenyőfát, de a jászol és a betlehemi helyszín megelevenítése (ez az ősi, ferences hagyomány) nem szokás. Belépve az ortodox templomba, ott találjuk az evangéliumi könyvet, mellette az adott nap ünnepének ikonját, karácsonykor természetesen az Úr születését ábrázoló táblaképet.

A papok három utat választhatnak az ortodox egyházban: felszentelés előtt megházasodhatnak, vagy élhetnek cölebsz, azaz nőtlen életformát, illetve szerzetesek lehetnek. Ők, szemben a nyugati gyakorlattal, egyetlen fogadalmat tesznek. A püspök pedig - a hagyomány szerint - a szerzetesek közül kerül ki.

Az utóbbi időben megindult valamiféle közeledés a nyugati és a keleti kereszténység között. Ez annál inkább örvendetes, mert a nyugati katolikus kereszténység és az ortodox egyház áll egymáshoz legközelebb teológiai szempontból. A magyar-román viszonyt ugyanakkor az ismert történelmi események terhelik. Az egyház mennyiben tudja segíteni - karácsony szellemében - a kiengesztelődést?

"Szofronije, korábbi magyarországi román ortodox püspök, aki ma Nagyvárad, Bihar megye és Szilágyság főpásztora, az itt töltött nyolc év alatt több alkalommal találkozott Erdő Péter bíborossal, s ezzel a kapcsolattal mindenkinek példát mutattak. Július óta Sziluán püspök atya szolgál Magyarországon, aki azóta már több alkalommal találkozott az érsek, bíboros atyával."

És a hívek kapcsolata? - faggatom tovább Kalinik atyát.

"Aki képtelen túltenni magát bizonyos történelmi dolgokon, az nem vallásos, nem éli meg a hitét. Aki igazán hisz, az nem őrizgeti szívében féltve a sérelmeit. Az ortodox és római katolikus egyháznak nagy szerepe van abban, hogy a feszültségek oldódjanak. Az egyház megteszi, amit tehet - aki követi az egyház tanácsát, jobbá válik -, de végül is a hívőkön múlik, mennyiben élnek és cselekszenek az egyház tanítása szerint. S erre karácsonykor hangsúlyozottan figyelmeztetni kell."

Szöveg és kép:

Elmer István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu