Séta utca

Neve: Karácsony

Karácsonynak hívták, igen, ez élesen megmaradt bennem: Karácsony volt a vezetékneve annak a fiatal focistának, aki a mérkőzés hajrájában megszerezte a győztes gólt. A nyolcvanas évek közepén történt, mondjuk, hogy nyolcvanöt őszén. Az Újpest és a Vasas örökrangadóját rendezték, az akkoriban szokásos módon, vagyis úgynevezett kettős rangadó keretében (a másik meccsen a Honvéd a Fradival játszott). Persze, abban a világban minden más volt: érdektelen lötyögés helyett parázs kettős rangadó, Puskás Ferenc Stadion helyett Népstadion, Újpest helyett a rendőrség házicsapatának számító Újpesti Dózsa. És a túlsó térfélen a Vasas. A meccs 1:1-es döntetlenre állt, amikor tíz perccel a lefújás előtt az újpesti edző merész húzásra szánta el magát: becserélt egy tizenéves fiút, aki frissiben került fel az ificsapatból, és korábban még egyszer sem szerepelt felnőtt mérkőzésen. E délceg titán volt Karácsony - a keresztneve sajnálatosan kihullott gyarló emlékezetemből. És a csoda alig egy-két percet váratott magára. Egy újpesti szögletrúgást követően a labda valahogyan hősünk elé pottyant, a hét méter széles, két méter magas kapu torkában, s a többit már igazán nem nehéz kitalálni.

Karácsony azon melegében sztár lett. A magas példányszámban megjelent, szenzációs módon színes fényképeket is közlő, azóta megboldogult sporthetilap, a Labdarúgás egy teljes oldalt szentelt személyének és győztes góljának. A cikk írója fényes pályafutást jósolt a fiúnak, aki maga is derűlátóan nyilatkozott. Nem ragozom tovább: szegény Karácsony nem szerzett több gólt, az Újpest hamarosan túladott rajta, végleg eltűnt az élvonalból.

Tudunk persze más Karácsonyokról is. Így Karácsony Benőről, a XX. század első felében alkotott erdélyi íróról, vagy jóval ismertebb kortársáról, Karácsony Sándor debreceni egyetemi tanárról, az országos pedagógiai szaktekintélyről és nagy hatású ifjúsági nevelőről. Emlékezzünk meg egy elfeledett katolikus papról, az 1863-ban született Karácson Imréről, aki egyháztörténészként a török idők elmélyült kutatója volt. 1907-től négy évig Konstantinápolyban élt, ahol egy járvány áldozatául esett, mindössze negyvennyolc évesen. Másik egyházi jelesünk Karácsonyi János nagyváradi címzetes püspök (1858-1929). Szintén egyháztörténész volt, az Árpád-ház korának tudósa, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár. Ő dolgozta fel elsőként a ferences rend történetét hazánkban.

Ez idő tájt két Karátson nevű írónk is van: a Franciaországban élő, 1933-ban született Endre, és a nála két évvel fiatalabb, Pesten élő Gábor. És persze van egy Dunaföldvárhoz közeli falunk is, az újabban elhíresült Nagykarácsony, ez az apró település, amelynek postaállomásán azokat a szép ünnepi bélyegzőket nyomják a felár ellenében odairányított képeslapokra. Zala megyében mellesleg található egy Mikekarácsonyfa nevű község, mely évszázadokon keresztül csak Karácsonyfa volt. Mi több, az ország minden tájáról Nagykarácsonyt célzó borítékbélyegzési láz méltatlanul elkerüli a Heves megyei Karácsond községet, ott Gyöngyös közelében - nem is értem, a derék karácsondiak miért nincsenek jobban szem előtt... Legvégül megemlíthetjük a Csendes-óceán nyugati részén található, hatszáz négyzetkilométer területű Karácsony-szigetet. Brit felségterület, személyesen James Cook kapitány fedezte föl, nyilvánvalóan karácsony napjaiban. (Amúgy az Indiai-óceánon is létezik egy Karácsony-sziget, negyedakkora területtel, ám tekintélyes lakossággal.)

Nagyon szépnek találom, hogy a karácsony családnévvé lett, hogy egyes emberek a puszta nevükkel Jézus születésének ünnepét hirdetik. Ugyanakkor érdekes, hogy e jelenség egyáltalán nem mondható el a kereszténység másik fő ünnepéről, a húsvétról. Legalábbis soha nem találkoztam a Húsvét vezetéknévvel. A karácsonyról még eszembe jut: az első pesti karácsonyfát a boldog emlékű báró, Podmaniczky Frigyes édesanyja állította, az 1820-as években, német szülőföldjéről magával hozva e szokást.

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu