Könyvespolc

A valósabb Kőrösi Csoma-képhez

Marczell Péter Kőrösi Csoma Sándorról szóló kötete elsősorban tanulmányutakra és levéltári forrásfeltárásokra épül. A negyvennégy írás tizenkét évi kutatómunka eredménye. "Ismeretlen tényezők, adatok, mozzanatok" alcímmel huszonöt tanulmány tárgyalja időrendben székely eredetkutatónk göttingeni, himalájai és bengáliai tevékenységét. A többi írás történelmi, politikai szempontból vizsgálja a magyar kultúrhős jelentőségét. Bemutatja Kőrösi Csoma tibeti munkásságának brit megbízóit, segítőit és ellenlábasait, genfi származású tanítványát, valamint első nagy emigráns életrajzíróját, aki nemcsak példaképpé magasztosította Kőrösi Csomát (és rajta keresztül előnyös megvilágításba helyezte népét), hanem pályájában támogatta a másik jeles magyar Kelet-kutatót, Stein Aurélt. Két riportsorozat és néhány naplórészlet - művészeti és társadalmi értékelésekkel - színesíti a bemutatott anyagot. (A kötet sajtóhibáit a szerző 2004. január végétől kezdve a következő címen található honlapon igyekszik kijavítani: http://marczell. com.)

Kőrösi Csoma életútjáról, ladaki és indiai kapcsolatairól Duka Tivadar óta nem készült olyan jelentős dokumentáció, mint amelynek összegzése ebben a könyvben található.

(Marczell Péter: A valósabb Kőrösi Csoma-képhez. Püski Kiadó, Budapest)

Elképzelhetetlen valóság

Szakács István Péter úgy írja le a szinte álomszerű történéseket, hogy sokkal inkább érezzük valóságosnak, mint mindazt, ami körülvesz minket. Novelláskötetének - mely a Kráter Műhely Egyesület és Kiadó gondozásában jelent meg - mindegyik szövegében van egy pont, amikor megfordul tengelye körül a világ. Ez lehet egy házassági évforduló, egy betegség, egy tőr megtalálása, egy szerelem, egy forradalom, egy halál. A kizökkent helyzetekből felépül egy teljesen más világ, amely ugyan a régiben él, azt nem hagyja el, de általa kibontakozik valami új és addig ismeretlen, valami, ami mindaddig elképzelhetetlennek tűnt.

A rendszerváltás nem túl szimpatikus túlélési kísérletét is bemutatja a villámgyors felejtés és a pillanatnyi helyzethez való még gyorsabb alkalmazkodás tükrében, de Szakácsnál a főhőst éppen saját hazugságai teszik sikeres túlélőből áldozattá.

Szakács István Péter írásai eddig főként Erdélyben jelentek meg, és ő az, aki A vádlott neve Wass Albert című dokumentum-összeállítással előmozdította a méltatlanul mellőzött és megbélyegzett - Romániában máig háborús bűnösnek kikiáltott - író rehabilitációját.

Mint székelyudvarhelyi magyar-francia szakos tanár az írás gondolatával a diktatúra legsötétebb időszakában kezdett el foglalkozni, mint mondja: a szellemi légszomjam csillapításáért, menekülésként, a kiszolgáltatottság miatt érzett düh levezetéséért vagy egyszerűen intellektuális kalandvágyból.

Figyelemre méltó az az elkötelezettség és önzetlenség, amellyel a Kráter Műhely Egyesület és Kiadó fordul a határon túli magyar alkotók felé, olyan könyvek, dokumentumok és folyóirat megjelentetésével, amelyek nemcsak színesítik, hanem kiegészítik a magyar irodalmi életet. Turcsány Péter költő, kiadó és egyesületi elnök munkatársaival olyan sikeres rendezvények létrehozója, mint a Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferenciája és Költőtalálkozója.

***

A Kráter adja ki többek között Wass Albert életműsorozatát is. A hazai irodalmi élet reprezentánsai közül pedig legutóbb Gyurkovics Tibor öszszes drámáját jelentették meg két kötetben, amely az 1969-es Estére meghalsztól az 1995-ös Háború hármasban című darabig öleli fel az életművet, amely drámákat, groteszkeket, történelmi drámákat, tragikomédiákat és egy musicalt (Kutyakomédia) foglal magában. Olvasva vagy éppen a már látott előadások után újraolvasva, átélhető az a szenvedély és feszültség, amely a sziporkázó dialógusokból árad. Gyurkovics színművei hasonlítanak a pszichológiai tesztekhez, lényegük a diagnosztizálás, az emberek reakcióinak vizsgálata. A darabok nem a tudományosság, inkább a játékos elme valóságfürkésző meglátásai. A féltékenység, szerelem, harag, hazaszeretet, szenvedés, szenvedély tragikus kérdéseire és élethelyzeteire Gyurkovics az abszurd segítségével adja meg a választ, ettől olyan "gyurkovicsul" megalkotott művek ezek, ahogy Tábori Nóra fogalmazott. Drámáiban leginkább az foglalkoztatja, mit jelent ma magyarnak lenni, mi szűrhető le a múltból, mit hagyunk a következő generációkra, milyen szálakkal kötődik az egyes ember a nemzetéhez és a nemzet hogyan befolyásolja az egyén sorsának alakulását. Szereplői és azok viselkedési normái tipikusnak mondhatók, adott szituációba helyezve azonban bizarr kép tárul elénk. Reakcióik sokszor képtelenek, reflexeik néha sírni, néha nevetni valók és mégis elevenek, élettől duzzadók, nagyhangúak, nevetségesek és elszomorítók. Várkonyi Zoltán mondta a Nagyvizit bemutatója után: "Megszületett a magyar abszurd!" Tegyük hozzá, segítettek ebben a jelen és a múlt történelmének aránytévesztései.

(Szakács István Péter: A jerikói lonc. Kráter. Gyurkovics Tibor: Színművek I-II. Kráter)

Torba Zsuzsanna

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu