Az orosz ortodox egyház története 1917-től

Tanulmány a kommunista időkről

A 30 Giorni című olasz katolikus folyóirat júniusi száma alapos tanulmányt közölt az orosz ortodox egyház XX. századi történetéről. Az első rész 1917-től vázolja az üldözést. A szerző Andrea Pacini, a torinói összehasonlító vallástudományi központ igazgatója.

Az 1917-es forradalom után megtartották a cár által addig nem engedélyezett zsinatot az egyház problémáinak megvitatására. Tichon metropolita személyében megválasztották az új pátriárkát. Lenin azonban 1918-ban új törvényt hozott, megfosztotta az egyházakat jogi személyiségüktől, és megtiltotta társadalmi működésüket. 1925-ben meghalt Tichon pátriárka, és Szergej metropolita, pátriárkai helynök vezette tovább az egyházat (a szabályosan megválasztott Poljanszkij metropolita helynök helyett). Szergej 1930-ban nyilvánosan tagadta az egyházüldözés tényét. Az állam 1922-ben kezdte elkobozni a kultuszhelyeket, és koholt vádakkal folytak a papi perek, illetve születtek a hívők elleni ítéletek is. 1939-ben az orosz egyház gyakorlatilag elveszítette hierarchikus szervezetét. 1919 és 1938 között körülbelül hatszáz püspököt, negyvenezer papot öltek meg, vagyis az 1917-es papság 80-85 százalékát likvidálták. (Hasonló üldöztetést szenvedett a katolikus egyház is: 1926-ban már egyetlen katolikus püspök sem volt a Szovjetunióban.) 1941-től 1943-ig Sztálin szükségét látta az egyház hazafias támogatásának a háborúban. 1943-ban elismerte az ortodox egyház jogi személyiségét, visszaadta a templomok egy részét, Szergejt pátriárkává választhatták.

1945 után Sztálin rendeletére az egész orosz ortodox egyházat és a görög katolikus egyházakat is a moszkvai patriarchátushoz rendelték. Az ateista propaganda folytatódott. Hruscsov alatt számos templomot újra bezártak, a nyolc szeminárium és a monostorok egy részét megszüntették. A hetvenes és nyolcvanas években szamizdat-kiadványokban is megnyilatkozó egyházi ellenállás miatt erősödött az egyházellenes harc. Csak Gorbacsovval kezdődött el az enyhülés. 1990-ben új vallásügyi törvény lépett életbe, amely szabad vallásgyakorlást engedélyezett.

A szóban forgó tanulmány második része azt mutatja be, hogyan bontakozott ki újabban a katolikusok lelkipásztori tevékenysége Oroszországban, és szól az ortodox és katolikus egyház közötti feszültségről is. A közelmúlt fontos esemény volt a pápa látogatása Ukrajnában 2001 júniusában, illetve két apostoli helynökség egyházmegyévé alakítása 2002-ben Oroszországban, valamint katolikus egyházmegyék felállítása Kazahsztánban. (VR/MK)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu