A néma barátok nyomában

Tatai kiállítás a kamalduli szerzetesek majki rendházáról

A tatai Barokk Fesztivál idei kiállítása az Eszterházy-család támogatta majki kamalduli remeteség fennmaradt emlékeit mutatja be. A kiállítást Farkas Attila érseki tanácsos, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója nyitotta meg augusztus 10-én.

A majki kolostortemplom

A remeteséget 1733-ban, majki pusztájának felajánlásával Eszterházy József gróf alapította. A szerzetesek megélhetését a halastavak és a malmok biztosították, az építőanyagot az erdők, de felhasználták a környékbeli középkori épületek (Oroszlánkő vára, a premontrei prépostság) omladékait is.

A kolostoregyüttes építése és berendezése a század legjelentősebb vállalkozása volt, a munkálatok évtizedeken át zajlottak, más dunántúli arisztokrata adományozó családok bevonásával. A kor legjelesebb mestereit foglalkoztatták, Anton Pilgram bécsi építőmestert, Franz Anton Maulbertsch-et, a falképek mesterét, valamint bécsi, pozsonyi és budai szobrászokat és festőket.

A remeteség az itáliai eredetű kamalduli szerzetesrend negyedik magyarországi kolostora volt Zoborhegy, Lánzsér és Lechnitz után. Először a remeterend sajátos regulája szerinti, a kolostorban a magányos és hallgató életmód céljára kialakított, elkülönült cellaházak (cellulák) épültek meg. A század derekán pedig már a konvent, illetve a templom építése folyt.

II. József császár 1782-ben elsőként ezt a remeterendet oszlatta fel. Részletes felbecslés után eladták a templom, a foresteria (belső kert) és a cellaházak ingóságait, sőt a lebontásra szánt templom tégláit, faragott köveit, az oszlop- és pillérfejezeteket is. Az ingóságok szétszóródtak az akkor épülő, környékbeli templomokba. A kiállítás során kísérletet tettek a tárgyak eredeti helyének meghatározására.

Ma már szinte lehetetlen összegyűjteni ezt a rendkívül gazdag anyagot. Néhány biztosan azonosítható tárgyon kívül (címerrel vagy a védőszent attribútumával megjelölt oltár, szószék, ereklyetartó) néhány ingóság majki eredetét levéltári kutatások igazolhatják.

A majki kamalduli remeteség a kor legnépszerűbb védőszentje, Nepomuki Szent János védnöksége alatt állt. Ő a gyónási titok megtartása miatt szenvedett mártíromságot, ezért választották védőszentül a majki néma barátok. Az ereklyeként őrzött szent nyelve mint attribútum díszíti a templom egykori szószékét, de a Hartvig-féle cellula oltárképén is ez a fő motívum.

A kiállítás szervezői remélik, a fennmaradt műalkotásoknak köszönhetően tisztázódik majd, hogy az eddigi feltételezéssel ellentétben nem rendi szerzetesek munkái, hanem a bőkezű adományozók által megbízott mesterek kiváló alkotásai képviselik Majkon a korszak művészetét.

A kiállítás augusztus 22-ig várja az érdeklődőket a tatai várban, hétfő kivételével mindennap.

fotó: k. l.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu