"Boldogasszony népe"

Ötvenéves az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesülete

Az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesülete angliai magyar menekültek körében, katolikus és protestáns lelkészek körül kristályosodott ki. Katolikus részről elsősorban két lelkipásztor, Henkey-Hőnig Károly és Molnár Antal nevét kell megemlíteni, akik menekültgondozás céljából dolgoztak Angliában. Londonban akkoriban elsősorban a rendszeres havi misék és az időszakos vidéki kirándulások voltak a magyarság összetartó kapcsai. Az összetartozást erősítette a Boldogasszony Népe című egyházi értesítő, amely a legelterjedtebb magyar nyelvű lap volt Angliában.

A londoni szentmisékre járó hívők kis csoportja Kovács Ferenc vezetésével 1954-ben merész vállalkozásba fogott: azért, hogy az angliai katolikus magyarok ügyét szervezett formában képviselhessék, különböző felajánlott pénzöszszegek felhasználásával egy központi bizottságot alapítottak. Az általuk indított országos adakozásnak köszönhetően megvásároltak egy házat, amelyet - az éppen fogságban lévő - MindszentyJózsef bíborosról neveztek el. A központi bizottságból pedig létrehozták az Angliai Katolikus Magyarok Egyesületét. Az egyesület célját a következőkben fogalmazták meg: fejlesztik a katolikus magyarok vallási, erkölcsi és kulturális életét, segítséget nyújtanak a rászorulóknak. Az egyesület biztosítja az angliai magyarok római katolikus lelkészének eltartását, illetve a lelkészség kiadásainak fedezését. Központi székházat létesítenek és havilapot adnak ki. Mindezzel a katolikus magyarok közösségét valódi egyházközséggé szervezték.

Az egyesületi élet 1954. november 20-án kezdődött, azután, hogy Bernard Griffin westminsteri bíboros megbízásából, Monsignor Reeves elvégezte a házszentelést. A ház kezdetben hetente háromszor volt nyitva este hat órától, s időnként kultúrelőadásoknak, táncesteknek adott otthont. A Mindszenty Házban minden szombat délután magyar iskola volt, karácsonykor pedig hagyományosan jótékonysági vásárt szerveztek, az 1956-os szabadságharc alatt és után tüntetések és segélyakciók megszervezésének központja volt. Létrehoztak egy magyar cserkészcsapatot, s az épületben biztosítottak helyet az egyetemisták Pax Romana Szövetségének, valamint a Szent Erzsébet Női Ligának.

Ez utóbbi társulás az 1956-os forradalom és szabadságharc után - Pejacsevich Mária grófnő vezetésével - hatalmas energiákat mozgósított a Magyarországról érkező menekültek támogatására. Minden szombat délután magyar iskola volt Kakassy Eszter tanárnő, majd Csóka Norberta és Gombos Pia orsolyita nővérek vezetésével, és karácsonyi vásárt rendeztek évente a lelkészség javára.

A székház a forradalmi események idején, majd azt követően a tüntetések és segélyakciók központja volt.

Az egyházi események közül emlékezetes maradt Mindszenty József 1973-as látogatása és Miklósházy Attila, a külföldön élő magyarok püspökének két vizitálása a kilencvenes évek elején. A londoni magyarok 1995-ben ünnepelték plébánosuk, Tüttő György hetvenedik születésnapját, hat évvel később pedig aranymiséjét.

A Mindszenty Ház az évek során bővült és szépült. Jelenleg táncháznak, havi találkozóknak, magyar nyelvvizsgára készülő fiatalok tanóráinak ad otthont az épület.

2004 jelentős év a hazai és külföldi magyarság számára. Az Európai Unióba való belépés immár szabad mozgást biztosít. Megnövekedik a Nagy-Britanniában hosszabb-rövidebb időre tartózkodó magyarok száma. A katolikus lelkészségre, az egyesületre és otthonára tehát még mindig szükség van.

Ahogy az eredeti célok szellemében Kohári József megfogalmazta: Gondoskodjunk arról, hogy olyan baráti légkört teremtsünk itt, hogy öröm legyen ide járni. Legyen a Mindszenty Otthon barátságos, meleg sziget az idegenben, melynek falai közt könyebb lesz a megőszülést elviselni, ha a sors úgy hozza. Tarsunk össze!"

Adlerné Kaiser Edit

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu