Uj Ember

2004.08.22
LX. évf. 33-34. (2922-2923.)

Virágos kert vala
híres Pannónia,
Mely kertet öntözé
híven Szűz Mária.

Főoldal
Címlap
Szent István király lelkületével Európában
Himnikus sorok
Lelkiség
Mária öröme
Szentírás-magyarázat
A mi "nagy jelünk"
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (8.)
Liturgia
A hét szentje
(augusztus 19.)
A hét liturgiája
(C év)
Lelkiség
Útban a lakomához
Szentírás-magyarázat
Üdvösségünk nem majd, hanem most
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (9.)
Liturgia
A hét szentje
(augusztus 23.)
A hét liturgiája
(C év)
Katolikus szemmel
"Hol vagy, István király?"
Kapunk tárva, a szívünk még inkább
"Idegen voltam és befogadtatok"
Az európai egység atyja volt...
Ötven éve hunyt el Alcide De Gasperi
Katolikus szemmel
A nemzetért érzett felelősséggel
Interjú Boross Péter volt miniszterelnökkel
Gondolatok olimpia idejére
Ünnep
Levette-e Mária a kezét az országról?
Beszélgetés Barsi Balázzsal
Mária ma is szenved
Óbudán is látható a "celli Szűzanya" szobra
"Nyári oratórium" Mogyoródon
A Segítő Szűz Mária Leányainak táboráról
Ünnep
A bűnbánat és a gyógyulás forrásánál
Pápai zarándokút Lourdes-ba
"...nem a halálé az utolsó szó"
A kábítószer elleni küzdelem Medjugorjéban
Élő egyház
"Az egyház útja az ember"
A Karitász lelkiségéről
A Katolikus Karitász segít az árvízkárosultaknak
A néma barátok nyomában
Tatai kiállítás a kamalduli szerzetesek majki rendházáról
Emlék/táblák
Ünnep
Sokoldalú és lényeglátó ember volt
Emléktábla Sinkó Ferenc tiszteletére
Evangelizáció, internet, játék
Az én Új Emberem
Jegyzetlap
Régi és új
Ifjúság
Szólj hozzá!
A hónap témája: Tűrésünk határai, türelmünk gyümölcsei
Sok táj van
Ladik-fesztivál
Örökrész
Hangulatjelentések
"Rajzterápia" a Sziget-fesztiválon
Kultúra
Az igazság útján
Beszélgetés Bogányi Gergely zongoraművésszel
Szent István körútján
Helyi érték
Filmszakadás
Ünnep
"Isten fényességét kell sugároznom"
Maczkó Mária népdalénekes hitről, hazaszeretetről
Boldog Gizella sírjánál
Ezeréves múltunk hirdetője
Faliképsorozat II. Szilveszter pápa életéről
Fórum
Miért ferde a Szent Korona keresztje?
Fény derült egy történelmi rejtélyre
Királyhűség a Magyar Köztársaságban
Fórum
Cigányok és magyarok
Anyanyelvi közügyeink
Globalizáció - hagyományok
Egy hét
József Attila - mai szemmel
Fórum
Balassi Bálint és Dávid király
Szentmártoni Szabó Géza a Balassi-emlékévről
Verbótól Maroantsetráig
Egy magyar gróf kalandos élete, emlékei, naplórészleteinek sorsa
Fórum
Debrecen, az otthonos nagyváros
Debrecen
Élő egyház
Európa hivatása és a Biblia
Carlo Maria Martini bíboros gondolatai közös jövőnkről
Az orosz ortodox egyház története 1917-től
Tanulmány a kommunista időkről
Fórum
Magyar valóság - Magyar Örökség...
Tízéves a gyimesfelsőloki líceum
Kárpátaljáról, édes hazánkról...
A szent király álma
Bizalommal és szorgalommal a jövő felé
Magyar fiatalok találkozója a Vajdaságban
Fórum
Mitől boldog egy többgyermekes család?
Kiutak Magyarország demográfiai válságából
Fórum
"Nálunk nem unalmas az élet..."
Húsz év - tíz gyermek
Európai kerékpártúra - a családokért
Fórum
Állomás a göröngyös úton
Szőke János aranymisés
"Boldogasszony népe"
Ötvenéves az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesülete
Fórum
A kenu ellendül a parttól
Regensburgtól Linzig a Dunán
Katolikus szemmel
Könyvespolc
A valósabb Kőrösi Csoma-képhez
Az Olvasó írja
Séta a kiscelli feszülethez
Fórum
A nemzet "rabszolgái"
Szepességi szemlélődések
Falképek nyomában
Fórum
Két sapkával kevesebb
Címvédésre készül Athénban a vízilabda-válogatott
Mozaik
Pettyeslevél
A zöld légyvadász

 

Levette-e Mária a kezét az országról?

Beszélgetés Barsi Balázzsal

A ferencesek sümegi templomában, a szentély mögötti kis térben a Szűzanya szobra őrködik, több száz hálatáblával körülvéve. A szentély fölött pedig felirat hirdeti: Fájdalmas Szűzanyánk, légy a mi Patrónánk! Többek között ez is indokolja, hogy a sümegi rendházban élő Barsi Balázs atyával a Szűzanya és a magyarság kapcsolatáról, a Mária-tisztelet szellemi alapjáról beszélgetünk.


- Szent István királyunk e páratlan gesztusát, hogy az országot Jézus édesanyjának oltalmába ajánlja, teljességgel a Szentírásból érthetjük meg. Ugyanis azzal, hogy szent királyunk a frissen bontakozó magyar kereszténységet Mária kezébe helyezte, nyilvánvalóan Isten irgalmába is ajánlotta. Szent János evangéliumában olvassuk, hogy az Úr Jézus halála perceiben, mielőtt kimondta volna, hogy "Beteljesedett", még azt mondta: "Asszony, íme a te fiad", majd fájdalmaktól elgyötört fejével Jánoshoz fordult: "Íme, a te anyád." Vagyis szövetséget kötött közöttük: ez hozzátartozott a teljességhez, a teremtés, a kinyilatkoztatás és a megváltás beteljesítéséhez. E pillanattól az egész kereszténység úgy tudja, hogy lelki értelemben mi Mária fiai vagyunk. A bibliakutatók is kimutatták, hogy János, a szeretett tanítvány az efezusi, azon keresztül pedig az egész katolikus egyház megtestesítője. Tehát mindaz, aki Krisztus istenségét és emberségét vallja, e jelenetben ott áll a Kereszt alatt, és Mária lesz az ő lelki anyja. Mária azóta a kereszténység fölött tartja a kezét.

Az ország, a társadalom aktuális nehézségei jelenthetik-e azt, hogy Mária levette rólunk a kezét?

- Nem ismeri Istent és az ő szentjeit, aki olyan kijelentést tesz, hogy Isten vagy egy szent levette rólam a kezét. Ez magyarán fogalmazva azt jelentené, hogy Isten már nem szeret. Az a szeretet, amely megszűnik, sohasem volt teljes szeretet. Tehát sem Isten, sem Mária nem veszi le rólam a kezét - legfeljebb én sétálok ki a keze alól.

Mindenki döntse el, hogy hol áll. A hatalommániás, politikát hajszoló főpapok között, vagy a kivégzőosztagban, vagy a Krisztust káromló bal lator helyén, vagy a Krisztushoz térő jobb lator helyén - vagy Jánossal együtt Mária oltalma alatt. Ez az oltalom nem szerencsét hozó talizmán, hanem az örök életre szóló pártfogás; segítség, hogy el ne vétsük a végső dolgokat. Mária oltalma a Krisztust követőknek azt is jelenti, hogy mi is képesek leszünk felvenni a keresztünket, és követni Megváltónkat. Isten gondviselését és Mária oltalmát nem lehet úgy értelmezni, hogy az a földi sikerek egyre ragyogóbb útján görget előre.

Miként segíti Mária a mai magyarságot?

- Mondok egy példát: a szörnyű ötvenes években történt, amikor a magyar parasztságnak még a padlását is lesöpörték. A Szekszárd melletti Sióagárdon születtem, ahol az emberek főként szőlőtermesztésből éltek. Egyszerű kis parasztházunkból a család egy alkalommal riadtan nézte, hogy sötét felhők közelednek. A nagymamával csöndben imádkoztunk. Esni kezdett az eső, majd kiderült, hogy jég is van közte. Egyre nagyobb jégdarabok estek - tovább imádkoztunk. Az egész termést elverte a vihar, s biztossá lett, hogy a következő évben is szegénység lesz - tovább imádkoztunk. Ez Mária oltalma: megadja az erőt, hogy képesek legyünk így átélni a földi megpróbáltatásokat. A maga titokzatos módján ezt adta meg évszázadokon keresztül a magyarságnak. És csakis akkor adja meg továbbra is, ha a magyarság ott áll, ahol János állt, vagy legalábbis a végső igazságot keresve arrafelé tart.

Lelkipásztori munkája során tapasztalja, hogy a mai ember is kötődik a Szűzanyához?

- Igen, úgy látom, hogy a Szűzanya eszménye ma is mélyen bennünk él. A nagy néprajztudóstól, Bálint Sándortól tudom, hogy ami a magyar nép szívébe a kinyilatkoztatásból lecsurgott, annak több mint hatvan százaléka a Mária búcsújáró helyeknek köszönhető. Ott ugyanis fenntartották és gyakorolták ezt az eszményt. Miként ragadhatja meg leginkább az ember a Megtestesülés titkát? Úgy, hogy Mária karján ott látja a Gyermeket. Vagy úgy, hogy a Fiút féltő szeretettel követi az Édesanya. S úgy is, hogy az Édesanya ölében ott látja a halott Fiút. Mária a Krisztus-követés ősi, legeredetibb mintája; ezt a mintát a Szentlélek benne alkotta meg. Mária tisztelete a kinyilatkoztatás megértéséhez is megkerülhetetlen kiindulópont, hiszen mindannyian egy anyaméhben fogantunk.

Francia nyelvészek bebizonyították, hogy egy három-négy napos újszülött már meg tudja különböztetni az édesanyja nyelvét más idegen nyelvektől. Még nem érti, de felismeri. Vagyis az anyanyelv tanulása az anyaméhben kezdődik el - és ugyanez vonatkozik az egyházi anyanyelv tanulására is.

A névadási statisztikák szerint a mostanság születő lánygyermekeknél a Mária név egész egyszerűen kimutathatatlan - pedig néhány évtizeddel ezelőtt még a legnépszerűbb utónévnek számított. Lehet ez egyfajta szomorú bizonyítéka a magyarság elfordulásának, a kommunista idők hatásának?

- Azt hiszem, a keresztnevek választásában jelenleg a pillanatnyi divat irányít, ami mindig felületes. A mélyben azért ott húzódhat a Szűzanya tisztelete. Valamit talán veszít ezzel az újszülött, hiszen nem eszményeket kap, hanem filmhősök és felkapott sztárok neveit, valamiféle hangzás alapján. Ha ez csupán divat, akkor le is fog futni. Biztos, hogy ismét fel fogják fedezni a Mária nevet, amelynek egyébként a hangzása is gyönyörű. És az is igaz, hogy aki mostanság Mária névre keresztelteti a kislányát, az nagyon határozottan dönt egy értékrend mellett. Érdekes kettősség: a vallási élet külső jegyeinek ellaposodása alkalmat teremt arra, hogy a megmaradó hűségesek a tudatosság egy magasabb fokára lépjenek.

Köszönöm, hogy ellene mondott negatív felvetésemnek, beszélgetésünknek ezáltal is derűlátó végkicsengést adva...

- Fontosnak érzem a derűs lezárást, ugyanis túl gyakran megijedünk futó jelenségektől. Ha egy kamasz leveszi a nyakából a szüleitől kapott Mária-érmet vagy keresztet, az csupán kamaszkori lázadásának jele. Ha szülei beleszerették a lelkébe a hitet, akkor idővel majd visszateszi. És az a visszavétel értékesebb gesztus lesz, mint az, amikor legelőször a nyakába akasztották.

Zsille Gábor

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu