Balassi Bálint és Dávid király

Szentmártoni Szabó Géza a Balassi-emlékévről

A Balassi Bálint születésének 450. évfordulója előtt tisztelgő Balassi-emlékév keretében ünnepi kiállítás tekinthető meg a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. A december 31-ig nyitva tartó tárlat rendezője, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész vall a műhelytitkokról.

- A kiállítás egyik vezérmotívuma a Dávid király és Balassi Bálint közötti párhuzam. Amikor Rimay János gyászkölteményt szerzett Balassi haláláról, pontosan leírta, milyen zászlóval ment 1594-ben Esztergom falai alá. Egy kockás damasztvászon zászlóval, amelyre Dávid király képe volt festve, "felemelt két kezeivel és hárfájával", vagyis a keresztény ikonográfiában személyéhez társítható jelképekkel. (E zászlóval kapcsolatban a kutatók szerint az is felmerülhet, hogy Balassi halotti zászlaja volt a hibbei templomban.) Önmagában is érdekes, hogy egy vitéz ilyen zászlóval vonul a harctérre. Amellett nagyon jól egybevág azzal, ami Balassi verseiben is tükröződik: szellemi-lelki rokonságot érzett Dávid király személyével. Ez azért sem lehet véletlen, mert a tizenhatodik században gyakoriak voltak az efféle szerepjátékok. A reneszánsz maga is szerepjáték: az antik aranykor szerepét alakította, a reformáció pedig a korai kereszténységét. A török megjelenésével a magyarság szívesen hasonlította magát a babiloni fogságban szenvedő, pogányokkal harcoló Izrael népéhez. Ezt megéneklő korabeli magyar költemény is született. E légkörben Balassi személyes párhuzamra lelt a maga szerepjátékához: hasonlít Dávid királyhoz, hiszen mindketten a pogányok ellen harcolnak. Balassi soha nem írta le vitézi verseiben a török szót, hanem mindig csak pogányokról beszélt, ezzel is erősítve a párhuzamot. Dávid eleinte kegyeltje volt a hatalomnak (lásd Saulhoz fűződő barátságát), majd üldözötté vált: száműzetést szenvedett, barátai elfordultak tőle. Balassival is pontosan ez történt. A zsoltárokat szerző Dávid költő volt, akárcsak Balassi. S költőnk nem csupán ezekben, de még vétkeiben is hasonlított Dávid királyhoz: "Ellened való sok vétkem, / mint Dávidé, olyan nékem" - írja egyik versében. A párhuzam itt abból adódik, hogy Dávid egy alkalommal együtt hált a férjezett Bethsabéval, mi több, a férj szándékos elveszejtésével is tetézte bűnét. Balassi pedig egy férjezett asszonyhoz, Ungnád Kristóf egri várkapitány feleségéhez írta szerelmes verseit. Ennek révén közöttük bizonyos szerelmi viszony szövődött, ami a keresztény erkölcsök szerint paráznaságnak minősült. Balassi tudatában volt annak, hogy az ember bűnös, és minden pillanatban szüksége van a kegyelemre. Ő maga is számos bűnt elkövetett, de mindig Istenhez fordult. Dávidi szerepjátéka azért fontos a kiállításon, mert Balassit nem életrajza vagy katonai szerepe alapján kívántam megjeleníteni, hanem a maga által alkotott bibliai párhuzamban. A tárlat többi része pedig a szerelmi költészetről szólva a rajongott személyről szól: Juliáról, azaz Losonczy Annáról.

A Bornemisza Péter révén is protestáns szellemben nevelkedett Balassi mikor tért át a katolikus hitre?

- 1586 augusztusában. Ennek lelki folyamatát, pontos okait nem ismerjük. Feltevésem szerint az a tény is közrejátszhatott, hogy megvádolták: török hitre tért, fiának pedig a Musztafa nevet adta, mi több, körülmetéltette. A szepesi káptalan tagjai emiatt meg is vizsgálták a fiút, ugyan nincs-e körülmetélve, a keresztszülőknek pedig igazolniuk kellett a keresztelés tényét. Emellett Balassi talán úgy gondolta, hogy katolikusként kevesebb támadásnak teszi ki magát: tudjuk, hogy a protestánsokkal szimpatizáló Miksa császár után akkoriban került trónra a katolikus érzelmű Rudolf. S talán azt is remélhette, hogy az 1584 karácsonyán még protestánsként kötött házasságához pápai megerősítést kaphat. A magas intellektusú Balassi nyilván megpróbált fogódzkodót találni a katolikus egyházon belül - számára ez a jezsuita rend volt.

A Balassi-kutatásban az életrajzot illetően mindmáig vannak olyan időszakok, amelyekről semmiféle adattal nem rendelkezünk...

- Mondok egy példát. A szerelmi bánattól sújtott Balassi 1589 őszén Lengyelországba ment, hogy katonákat toborozzon a törökök várható hadjárata ellen. Egy év elteltével azonban békét kötöttek a szultánnal, s a hadjárat elmaradt. Balassi számára ezáltal okafogyottá vált ottani tartózkodása; ugyanakkor 1589-ben megfogadta, hogy négy évig nem tér vissza Magyarországra. Értelmes elfoglaltság után kellett néznie. 1591 elején elutazott egy latinosan Brunsbergának mondott észak-lengyelországi kisváros jezsuita kolostorába, ahonnan újévi ajándékot küldött Rimay Jánosnak, aki ezt feljegyezte. Ezt követően csak egy 1591 szeptembere után született levélből tudunk Balassiról: a két időpont közötti nyolc hónapjáról semmilyen adatunk sincs. A korabeli utazók példáiból tudjuk, hogy két-három hónap egy teljes nyugat-európai körútra elegendő idő volt.

Balassi egyik istenes versének záró strófájában ez áll: "Ezeket írám az tenger partján, / óceánum mellett. / Kilencven egyet mikor jegyzettek / másfélezer felett." Biztosra vehetjük, hogy e sorok szerzője Balassi, s az is tény, hogy akkoriban soha nem cserélték fel a tenger és az óceán megjelölést, vagyis nem valószínű, hogy költőnk példának okáért a Balti-tengerre utal. Az pedig szilárd hagyomány, hogy a reneszánsz versek záró strófái kiléptek a költői fikcióból, és konkrét adatokat tartalmaztak. Hol lehet tehát ez az óceán? Valójában csak a francia, illetve a spanyol és a portugál partvidék minősül óceáninak. A jezsuitákhoz kötődő, katolikus, addigi életét versei tanúsága szerint bűnösnek tartó Balassi esetében komolyan felmerülő hipotézis, hogy zarándokútra ment, méghozzá az akkoriban nagyon népszerűnek számító Santiago de Compostelába. E zarándoklat hagyományos része, hogy a résztvevők a szentélytől alig húsz kilométerre fekvő tengerpartra is kimennek, a "Föld végének" nevezett közeli hegyfokhoz. A középkori ember számára ott végződött az ismert világ - még egy évszázaddal Amerika felfedezése után is. A zarándokok ott, a tengerparton égették el ruhájukat, Szent Pál buzdítására jelképesen "magukra öltve az új embert". Mindezt Balassi esetében is lehetségesnek tartom.

Mik a Balassi-emlékév fontosabb várható eseményei?

- A Petőfi Irodalmi Múzeumban ez év végéig látható Áldott szép Julia című kiállítás látogatottsága várhatóan az utolsó negyedévben tetőzik, s ebben a középiskolásokra is számítunk. A kiállítás külön érdekessége, hogy figurálisan is megjelenítjük Losonczy Annát: az egri ásatások során előkerült kályhacsempe segítségével, amelyen minden valószínűség szerint az ő, illetve Ungnád Kristóf portréja látható.

A hivatalos Balassi-emlékév február 13-án, Bálint napjának előestéjén kezdődött. Gazdag programja keretében egy vándorkiállítás is létrejött, amely június óta járja hazánk városait, jelenleg Sárospatakon látható, szeptembertől pedig a visegrádi országokba is eljut. Szeptember másodikán Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lesz egy konferencia Balassi költészetéről. Nagy költőnk születésnapja, október huszadika alkalmából pedig természetesen az ország számos pontján tartanak majd megemlékezéseket, koszorúzásokat.

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu