Tények és adalékok a túlélés korszakából

Egyháztörténeti konferencia Veszprémben

"Ez az a város, ahol hajdan a magyar nemzeti művelődés legdúsabb forrásai fakadtak" - olvasható ékes latin nyelven Veszprémben, a vár kútjának peremén. A középkori tudományosság művelésében Veszprém városa híres főiskolájával legelső helyen állott az ország öszszes kolostori, székesegyházi és káptalani iskolái között. - Varga István rektor utalt minderre a veszprémi hittudományi főiskolán december 15-én tartott, "A magyar katolikus egyház huszadik századi történetéből" című konferencia bevezetéseként.

A nyitó előadásban Török József professzor áttekintette a XX. század magyar egyháztörténetét, különösen kiemelve Prohászka Ottokár szerepét, amikor is párbeszéd kezdődött a modern magyar társadalom és az egyház között. A professzor szerint a magyar egyháznak szüksége volt erre a megújulásra. A nagy ívű előadás kitért a franciaországi állam és egyház szétválasztására (1905), az 1919-es magyarországi kommün egyházat likvidálni szándékozó tevékenységére, a klerikalizmus, antiklerikalizmus fogalmának meghatározására, részletesen tárgyalta a két háború közti egyházi helyzetet, illetve az 1945 utáni, az egyház megsemmisítésére törő folyamatot.

Bertalan Péter pécsi egyetemi oktató a közvélemény által alig ismert, nyilvánosságot nem kapott Provida Mater - "Gondoskodó anya" pápai enciklikáról beszélt, melynek meghatározó szerepe volt a II. világháborút követő évtizedekben a középkelet-európai rendszerváltozásban. A Szentszéknek ugyanis útmutatást kellett adnia az egyházak vezetőinek, papjainak, híveinek a követendő magatartáshoz, meg kellett határoznia azokat az erkölcsi normákat, amelyek az új körülmények között még elfogadhatóak számára. A memoárirodalom és a Történeti Levéltár forrásainak egybevetése alapján megállapítható, hogy időben és térben közel egymáshoz a katolikus egyházban egyszerre bontakoztak ki a pártállammal szembeni ellenállási mozgalmak. (A Központi Papnevelő Intézetből kizárt kispapok illegális szervezkedése, a regnumosok, Bulányi-féle úgynevezett bázisközösség, majd az ebből kibontakozott Bokor-mozgalom, melyekre a politikai elhárítás különösen nagy figyelmet szentelt.)

Szabó Csaba, a Fővárosi Levéltár osztályvezetője a Magyar Népköztársaság hatvanas évekbeli vatikáni politikájáról, Gyarmati György történész, az Állambiztonsági Történeti Levéltár igazgatója pedig a Mindszenty-per előtörténetéről szolgált érdekes adalékokkal.

Birher Nándor főiskolai tanár "Horváth Sándor OP szellemi harca az emberi jogokért az állami elnyomással szemben" című előadásában arra mutatott rá, hogy az általa megfogalmazott gondolatok mind a mai napig élnek az egyház társadalmi tanításában és az emberi jogok lajstromaiban. Ennek alapvető feltétele volt, hogy munkái több nyelven is megjelentek, illetve a domonkos rendtársak is felismerték zsenialitását.

Gárdonyi Máté főiskolai tanár előadásában arról szólt, hogy a KALOT 1946-os betiltása után Kerkai Jenő jezsuita páter miként próbálta menteni a menthetőt, vagyis a pártállami diktatúra kiteljesedését látva milyen terv alapján képzelte el a volt KALOT-osok, a falusi fiatalság keresztény elkötelezettségének megerősítését. Ezt a programot maga a páter "somogyi kísérletnek" keresztelte el, mivel 1948 nyarától a kaposvári jezsuita rezidencia házfőnökeként, az akkori veszprémi püspök, Bánáss László hathatós támogatásával Somogyot szemelte ki terve kísérleti terepéül, bízva abban, hogy a modellt az ország többi részére is ki lehet terjeszteni.

Végezetül Bánkúti Gábor doktorandusz "Jezsuita diszperzió Pécsett" című előadásában rendkívüli precizitással ismertette a jezsuita gimnázium és rendház feloszlatásának történetét.

Udvarhelyi Olivér

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu