|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Karácsonyi ének 1956 Hajnali három. Hull a hó Lusta, puha szárnnyal. Éj volt, Karácsony, sirató Vert szegény hazámban. Tank dühöngött, a jászolok Mind, mind tele vérrel. Holtra sebzett, hű pásztorok, Roncsolt tetemével. Barmok bőgtek fel nyugtalan, A vér földre csorgott... Csak gyilkos volt bútalan, Betlehem ki rontott. Csillagtalan volt az éj, Utat mi sem jelzett, Részeg dalolt, a jövevény Ölt, kicsiny dedeknek. Kétszázmillió! - mind "király" Tank-erővel henceg... S gyalázva minden Máriák, S ölve minden gyermek. Az atyák holtak, szenvedők, Rabbilincsbe vertek, Nagy kín a kínon messze nőtt... S ki hisz Betlehemnek? Hajnali három, hull a hó... Gyász- és ünnep mégis Szent Karácsonyra bíztató A kiömlött vér is. Vad betlehemi gyilkosok Mind hiába ölnek: Nőnek a pólyás Krisztusok... S szívünkben az Ünnep! Hajnali három, négy, majd öt... Virradni fog mégis! Búkkal ki vert vagy, köszöntsd Őt!... Kezed fogom én is.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|