Történeti betlehemes játékok nyomában

Beszélgetés Kilián István professzorral

Kilián István professzor emeritusz a régi magyar drámák, képversek, illetve kéziratos versgyűjtemények kutatója. A Régi magyar drámai emlékek sorozatban minorita, pálos, jezsuita, piarista, valamint protestáns (vegyes témájú) iskoladrámákat tett közzé, tanulmányokkal. A piarista játékok második kötete most jelenik meg. Fontos kutatási területe a történeti magyar betlehemes játékok világa, azok összegyűjtése, közlése. Eddig közel húsz betlehemeshez fűzött irodalom- és művelődéstörténeti megjegyzéseket. A karácsonyi idő Jézus születésének "szép csillagzatában" valóságos szent színház.

- Tíz esztendeje kezdtem kutatni a születés gazdag-szép játékait. Most már addig jutottam, hogy a betlehemeseket merem publikálni.

Az időbeliség irányjelző az elterjedtségben. Hol találhatók, és milyen században első emlékeink?

- Először egy 1732-es keltezésű, latin nyelvű betlehemes került a kezembe Kézdivásárhelyről, majd egy korábbi, az 1629-ből való úgynevezett Dengeleghi "születésjáték". Több mint húsz éve szlovákiai tanulmányutam során Túrócszentmárton könyvtárában kutatva a könyvtár munkatársa, Jozef Telgarski szétrongyolódott kiadványt mutatott, amelyben XVII. századi latin, magyar bibliai idézetekhez kapcsolt, latinul írt prédikációvázlatok lelhetők. A könyv címlapja elveszett, a nyolcadrét nagyságú könyv kemény kötéstáblájából füzettöredék került elő, amely magyarul fogalmazott betlehemes játékot is tartalmaz. Másolatot kaptam róla. Itthon az egyes lapokat Hervay Ferenc segítségével azonosítottam: Komáromi Csipkés György, a jeles debreceni prédikátor, professzor a híveinek írta a prédikációkat, melyeknek első példányából való a túrócszentmártoni. A könyvborítóba rejtett füzetlapokból kiderítettem, hogy 1659 előtt kellett íródniuk. A művek közül a legterjedelmesebb a betlehemes játék szövege. Töredékessége ellenére biztonságosan kitapintható a játék három része. Az első a paradicsomi jelenet, a második a pásztorok párbeszéde a Messiás eljöveteléről, a rá vonatkoztatott próféciákról, az angyal megjelenése és a pásztorok Betlehembe menetele. A harmadik jelenetben a három király előbb Heródesnél érdeklődik az újonnan született királyról, majd a csillagtól vezérelve mennek a jászolhoz...

Bálint Sándor is sokat elmond a betlehemes játékokról, azt is kimutatta, hogy a karácsonyi fenyőfa a paradicsomi almafát, a ráaggatott díszek a tiltott gyümölcsöt, s a fán folyondárszerűen körbe helyezett hosszú dísz a bibliai fán körbetekergő kígyót jelképezi.

Aligha gondolnak erre sokan...

- A szokás szimbolikus jelentése évszázadok alatt elhomályosult, a karácsonyfa-díszítés viszont megmaradt. S ha ez az elhomályosult jelentésű, ma már nem keresztény családi közösségekben is élő hagyomány ennyire erős, nem lehet kizárni, hogy liturgikus, irodalmi, népi betlehemeseink egyik, ma már esetleg elveszett tartozéka úgynevezett paradicsomjátékot is tartalmazott. Hiszen az üdvtörténet szerves része a bibliai bűnbeesés leírása.

Van-e ilyen korai emlék?

- A legrégibb paradicsom-jelenetünk Szegedi LőrincTheophaniájában, 1575-ben jelenik meg. A második mindenképpen a szóban lévő Dengeleghi betlehemes részlete. De megemlítem a harmadikat is: Eszéki István 1667-ből származó Ritmusokkal való szent beszélgetését.

Néhány sort bemutatna a Dengeleghi paradicsom-jelenetből?

- Ádámot idézem, miután evett a tiltott fa gyümölcséből, s hallotta a kígyó szavát. A Balassira emlékeztető költői nyelv, ritmus, melyet mai olvasatban közvetítek, az ördöghöz szóló részlet:

Jaj, hova kell lennem

Mert elveszte engem

Hazugsággal megcsalván! (...)

Már végem! Magamban,

Nagy Uraságomban

Jaj, esett nagy változás!

Testemben, lelkemben,

Érzékenységimben

Jaj, lött nagy fogyatkozás! (...)

Nem lehet szabadulás,

Épségre állatás

Jaj más által nem lehet!

Ha továbblépünk, a kutató melyik betlehemessel folytatja?

- Czerey János játékával Kézdiszentlélekről. Műve vegyes kéziratos gyűjteményében található, dátuma 1650 körüli. Czerey egyértelműen katolikus vallású tanító és kántor volt. Betlehemes játékában kuriózum a színi beosztása: az első jelenetben Szibilla mondja el a Messiásra vonatkozó jövendöléseket. Amint a Sixtus-kápolnában Michelangelo az ószövetségi próféták sorában három antik jósnőt is megfestett, úgy a Messiás érkezésről szóló jóslatokat is szívesen adja a görög jósnők szájába a keresztény középkor. A boldog aranykor érkezésének hitében a római polgárok és írók a keleti messianisztikusi ígéretek nyomán reménykedtek újabb és újabb császárokban, ahogyan a zsidóság bizakodott a Messiás eljövetelében.

Vergilius Negyedik eklogája is erről énekel, világirodalmi feldolgozása olvasható Selma Lagerlöf könyveiben...

- Rokona a szibillai könyveknek Vergilius, s ekként alakulhatott ki a képzet, hogy valóban boldogságot adó földi király lép a régiek helyére. A mai olvasónak mondok el a szibillai próféciából részletet, érthető magyarsággal:

Égi szűz leányzó zsidók közül származik

Mária névvel hivattatik Ez szent szűztől születtetik

Maga férfit itt nem ismertetik

Semmi gonosz vélekedés nélkül

Szül fiat fájdalmon kívül (...)

Ez kis gyermeki pediglen

Igaz ember Isten leszen

Ez az kirül szó hallatik

Égből az ige hallatik

Ihon az én szerelmesem

Minden ember erre nézzen (...)

Ez kevésbé szegénységben

Uralkodik a föld színen (...)

Hosszú lenne eddigi munkáját részletezni, beszélni például az ecsegi (Nógrád megyei) betlehemesről. Az ugyancsak XVII. századi.

- Ez utóbbi alapos munkát kíván. Szövegkorrekciót kell csinálni, mert az eddigi ismertetések "rontott" szöveg nyomán készültek. Viszont hadd említsem a nagyenyedi Bethlen Könyvtárban található, Csorik András tanítótól öszszefűzött betlehemes lapokat, amelyek 1751-ből származnak. A szerzőség kérdésében az alábbiakat írja Szabó T. Attila, erdélyi nyelvtudós: "A játék maga teljesen népies ízű. Valószínűnek kell tartanunk azonban, hogy a kézirat leírójának, Csorik Andrásnak a keze nyoma is látszik a műben, s így neki köszönhető, hogy olyan kerek egységben maradt fenn, mint amilyennek ezt ma ismerjük. Bár Szabolcsi Bence (zenetudós) a betlehemes játékokat Csorik munkájának tartja, magam inkább olyan gyűjtőnek vagy összeszerkesztőnek tekintem Csorikot, aki a nép szájáról jegyezhette le, s hellyel-közzel javítgathatta is ezt a karácsonyi népi játékot."

Néhány sorral e betlehemesből kívánok olvasóinknak szép-boldog ünnepet. Göndör, a pásztor mondja zsoltárra emlékeztető fordulattal, amit kétszázötven esztendő távlatából mai szóhasználattal idézek:

Az Isten legyen véletek

Óh ti boldog Sz(ent) Emberek

Éljen sokáig fiatok

A szép Jézus magzatotok;

Ellenségeit hogy megrontsa

És híveit oltalmazza

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu