|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az igazi karácsony Furcsa karácsonyi lapot kaptam: a bal alsó sarokban a betlehemi istálló, a megszokott karácsonyi szín. Ám onnan egy keskeny út kanyargott fölfelé, ahol a jobb sarokban három keresztet pillantottam meg: a Golgotát. Majdnem botrányos jelenet, pedig csak így igaz a megtestesülés: ami Betlehemben kezdődött, a Kálvária hegyén fog beteljesedni. Amint Loyolai Szent Ignác figyelmezteti a szemlélődőt lelkigyakorlatos könyvében: már most, karácsony titkánál gondoljunk a keresztre. Az, aki itt nagy szegénységben jött el hozzánk, azért jött közénk, hogy a kereszten fejezze be rövid életét. Íme, hitünk szent titka... Keresztes Szent János írta egy apácának: neki még Krisztus sem kell a kereszt nélkül. Tudniillik egy kereszt nélküli Jézus nem Krisztus, legfeljebb az Antikrisztus, a hamis megváltó. Persze hozzátehette volna: a kereszt sem kellene neki, ha nem Krisztusé volna. Mert csak abban van áldás, megváltás. Napjaink karácsonya a legtöbb ember számára kizsigerelt karácsony: puszta keret - kép, tartalom nélkül. Inkább szórakozás, ajándékozás, bevásárlás - áldozat, kereszt, Krisztus nélkül. Egy neves finn grafikus egyik képén nyüzsgő városkát rajzolt meg: az emberek rohangálnak, sietnek. Csak egy elveszettnek látszó ember áll tétován a nagy szaladgálás, bevásárlás közepén. "Mi van itt?" - kérdi csodálkozva. Senki sem ér rá válaszolni. Végre valaki odaböki nagy sietve: "Hát csak te nem tudod! Karácsony!" A kérdező Jézus volt... Karácsony szent estéjén történt Hirosimában: néhány részeg fiatal ment el a nagy Béke-templom előtt. Az teljes fényben úszott, ki volt világítva, s szépséges ének hallatszott bentről. Az egyik részeg csodálkozva megállt: "Nézzétek, már a sunyi, ravasz keresztények is karácsonyt tartanak, hogy magukhoz édesgessék a népet!" - mondta cimboráinak. Azt hitte, a karácsonyt csak a világban szokás ünnepelni, nagy mulatozással. Hát ide jutottunk. Lassan Európában, Magyarországon is megbotránkoznak az emberek, hogy még a templomba is beviszik a karácsonyt. Hát az nem az evés-ivás, bevásárlás, üzlet ideje? Jobban megértette karácsony nagy titkát az a japán családanya, aki egy képeslapra egy egyszerű festmény mellé ezeket a szavakat írta művészi-naiv betűkkel, franciául (diákkorában francia szakos volt az egyetemen): "Il est mon Roi / Il est mon Tout - C´est une Croix / ce sont des clous" ("Királyom, mindenem - kereszt-járom, vasszegek."). Egyelőre még csak a pólya és a jászol köti őt hozzánk a teljes szolidaritásban, a megtestesülésben. Hamar eljön az idő, amikor a kereszt fűzi majd hozzánk őt, aki emberré lett, testvérünk lett, osztozott velünk mindenben, a bűnt kivéve. Hisz azért jött, hogy épp a bűntől, a hitetlenségtől, az embertelenségtől szabadítson meg bennünket. Ehhez a nagy munkához nincs szükség bankokra, multikra, még kevésbé háborúra, diktatúrákra. Egy jászol, pólya és majd egy durván ácsolt kereszt is elég lesz. No, meg az édesanya - Betlehemben és a Golgotán is. Anya és gyermek: Izajásnál a megváltás klasszikus jele. S újból az a refrén: íme, hitünk szent titka! Karácsony nagy, szent misztériuma. A mai ember számára is, mint akkor, kétezer évvel ezelőtt... Béky Gellért SJ
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|