 |
 |
 |
 |
2005.12.25
|
Venite adoremus!
- Jöjjetek, imádjuk! |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
"Add, hogy szeressünk, és ezt életünk mondja el" A Bizalom zarándokútján - Milánóban Idén ötszázan készülünk Magyarországról az év végi taizéi találkozóra, Milánóba. Ötvenen már december 25-én útnak indulnak, hogy "előcsapatként" anyanyelvükön fogadhassák a 28-án érkező magyarokat.
Vajon milyen lesz ez az idei találkozó Roger testvér nélkül? Sokan fölteszik ezt a kérdést. Erre csak azt tudom válaszolni, amit Taizében a temetésekor megtapasztaltam a jelen lévő tizenkétezer emberrel együtt. Szinte kézzelfoghatóvá vált a békesség, a kiengesztelődés, az igazi belső öröm. Taizében minden a megszokott rendben ment tovább, ahogyan halála napján sem szakadt meg az esti ima, amikor testvérei kivitték a sok sebből vérző Roger testvért a Kiengesztelődés templomából. Sőt, egész éjjel folytatódott az imádság, még intenzívebben. A taizéi közösség alapítója által kezdeményzett Bizalom zarándokútját nem lehet megszakítani. Hiszen oly sok ezer fiatal vett részt az elmúlt évtizedekben taizéi találkozókon, akiknek belső igényükké vált az imádság. Az énekes közös imák egyszerű szépsége sokaknak megmutatta az Isten felé vezető utat. És ebben nagy segítséget nyújtanak a taizéi énekek. Számunkra a Bizalom zarándokútja az ősz folyamán Budapesten egy már régóta tervbe vett CD-felvétellel folytatódott. Az Irgalmas Istenünk című lemez immár a nyolcadik, ezt most Roger testvér emlékezetére ajánlottuk. Az elmúlt évek alatt hivatásunkká vált ez az ének: "Irgalmas Istenünk jóságát mindörökké éneklem." Újabb és régebbi taizéi énekeket vettünk fel két helyszínen (a Ferenciek terén levő katakombában és a Magyar Szentek templomában), több mint száz résztvevővel. Ehhez bizony nem kis bizalomra van szükség, hiszen bárki jelentkezhetett énekesnek, így előre soha nem tudtuk, milyen kórusunk lesz. Nagy örömünkre sokan jöttek, szegedi karolinás lányoktól kezdve a pápai református gimnázium diákjain át pozsonyi szlovák barátainkig. Szülők és gyerekek, tanárok és diákok... A mai világban kevés fiatal olvas imádságos könyveket, viszont annál többen hallgatnak CD-t. Nagy szükség van ilyen hangzó imakönyvekre. A felvétel egyik szabad délelőttjén a fiatalok ellátogattak a Máltai Szeretetszolgálat Fő utcai idősek otthonába. Énekeltek, beszélgettek az ott lakókkal - mindenki nagy örömére. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a Milánóba készülőknek is szervezzünk itthoni "kis zarándoklatokat". A budapestieknek a rendszeres imaórákon és előkészületi találkozókon kívül felajánlottunk néhány lehetőséget, hogy ellátogathassanak idősek otthonába, az Országos Onkológiai Intézet kápolnájába vasárnapi misére, kórházi betegek látogatására, vagy a Szent Margit-gimnázium adventi lelki napján tartandó taizéi imaórára. Milánóban az egyházközségek által szervezett délelőtti programok hasonlóképpen a "remény helyeire" kalauzolnak majd el bennünket. A találkozók délutáni programjait a taizéi testvérek készítik elő, válogathatunk a jobbnál jobb lehetőségek, előadások, beszélgetések, kulturális programok között. De minden napnak a biztos pillérei azok a reggeli, déli és esti közös imák, amelyek lehetőséget adnak az elcsendesedéshez, az elmélyüléshez, az Istennel való találkozáshoz, amikor csöndben így szólhatunk Roger testvér szavaival: "Szentlélek, add, hogy életünkön Isten irgalmassága láthatóan tükröződjön. Igen, add, hogy szeressünk, és ezt életünk mondja el." Anna és Zsolt
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
