AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI

"Karácsonyi képek"

A pásztorok imádásának jelenete több mozzanatot rejt magában: egyszerre hódolat Jézusnak és tisztelet az Istenanyának. Az egyház hasonlóképpen tesz: Szűz Máriát a következő napokon (szentestén, az esztendő első, illetve utolsó napján) három ünnepen is tiszteljük. Ezúttal két festményt tárgyalunk, melyeknek alkotói egy stílusban, de Európa eltérő tájain alkottak. Műveik témája: a pásztorok imádása.

Johann Rottenhammer: Pásztorok imádása

Kettőjük közül Johann Rottenhammer a fiatalabb: 1564-ben született Münchenben, és 1625-ben halt meg Ausburgban. 1589-ben Rómába, majd később - egy évtizedre - Velencébe költözött. A lagúnák városában élt másik festőnk is, Francesco Fontebasso, igaz, egy évszázaddal később, 1707-1779 között. Mindkét mű a velencei színtechnika (kolorit) ismeretének bizonyítékai.

Francesco Fontebasso: Pásztorok imádása

Az Ipolyi-gyűjteményből származó német festmény több előzménnyel, illetve párhuzammal is rendelkezik: a Mária mögötti fiatal nő arcát a bécsi Albertina rajzán láthatjuk viszont, a mű kompozíciója a Kunsthistorisches Museum egyik hasonló témájú, ám nappali fényben megörökített festményére, míg a két angyal a brüsszeli vásznára rímel. A körívben elhelyezett alakok, a nők, az előtér ki- és eltakart, szemkontaktust kereső figurái, illetve a kettős - misztikus és valós - fény a velencei manierizmus öröksége. Az angyalok és az oszlop választóvonalat képeznek a földi és a mennyei világ között: szerepük a korabeli tájképek hátterében megfestett két úthoz hasonló. Az egyik - itt a holdvilágos, felhős-hegyes pásztor-haza - az elhagyatott, megmunkálandó, ovidiusi természetet, a másik - jelen esetben az angyalos-mennyei - a könnyedebb, barátságosabb, hívógatóbb petrarcai tájat rejti.

A német festmény sokalakos nyugtalanságával szemben Fontebasso a megnyugvást kínálja a szemnek: az angyalok ugyan itt sem hiányoznak, de a látogatók becsempészik a hétköznapiságot a szent jelenetbe. A nézőnek háttal térdelő férfi mellett tojásokat szorongató fiatal foglal helyet. József pedig öregebben, elhagyatottabban szemléli a történést. Az eredetileg Simor prímás tulajdonát képező műalkotás fiatalkori lehet: inkább kortársainak hatását és stílusbeli befolyását tükrözi, mint a Szentpéterváron is dolgozó művész későbbi sajátosságait.

A keresztény ikonográfia egyik legfőbb és leggazdagabb témája a karácsonyi ünnepkör. Az általunk kiválasztott festmények mellett természetesen számos hasonló témájú műalkotást láthatunk az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu