Szentírás-magyarázat

A béke a rend és az igazságosság gyümölcse

A Szent Család vasárnapja - Lk 2,41-52

A Szent Család első közös jeruzsálemi húsvét-ünnepét az utolsó húsvét fénye ragyogja be. Az elbeszélésben minden a dicsőséges húsvéti eseményre utal, s mindent a húsvéti esemény tesz világossá.

Szent Lukács, akinek evangéliumát most olvassuk, annak a Máriának a tanítványa, aki már mindent a golgotai csúcsról, s még inkább a föltámadás örömének fölemelő magasáról, pünkösd tündöklő fényében szemlél. E fényben Jézus minden tette és szava világossá lesz, a Szent Család életének minden miértjére válasz érkezik, az összefüggések nyilvánvalóak lesznek.

Világossá lesz, hogy mi miért történt: az elvesztés és keresés kimondhatatlanul gyötrelmes három napja a megtalálás megdöbbentő meglepetésével, hogy ott és úgy találják a Gyermeket, ahogy semmiképpen sem számították. A názáreti ács fia ott ül a jeruzsálemi templom "Tudományos Akadémiája" professzorainak gyűrűjében, ott, középen. Ráadásul nem is ő ámul az írástudók okosságán, hanem fordítva, ők ámulnak. Miként lehetséges, hogy ez a tizenkét éves fiú ennyire otthon legyen az Írás titkaiban?

Mária a dicsőséges húsvét ujjongó örömében már érti, hogy mit jelent az a "kell", amiről Jézus az első húsvétjukon beszélt, és most már azt is értő szívvel el tudja fogadni, hogy fiának az igazi otthona nem a szülői otthon, a názáreti ház, hanem az Atya háza, az Atya szíve. Ő ott van otthon, neki ott kell lennie. Akkor is, amikor nekik engedelmeskedik, az Atya szavára hallgat.

Szent Lukáccsal iratkozzunk be mi is Mária iskolájába. Kérjük, tanítson minket! Segítsen nekünk! Kérje velünk és számunkra az Igazság Lelkét, hogy mi is bölcsen hallókká és szófogadókká lehessünk, hittel engedelmesekké, hogy részesülhessünk az ő boldogságában, aki "hitt annak beteljesülésében, amit az Úr mondott neki" (Lk 1,45). Segítsen úgy részt vennünk, olyan alázattal és vágyódó várakozással a húsvéti ünnepen, a szentmisén, hogy a Bárányt fogadva, vele és általa dicsőítő ajándékká, élő áldozattá lehessünk, boldog meghívottak, akiknek helyük van az örök menyegzőn. Nem baj, ha utolsó is.

Zatykó László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu