|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Kinek a keresztje? avagy tévelygés a jelképek erdejében A Demokrata című hetilap egyik decemberi száma hírt ad a Jobbik Magyarországért Mozgalom "adventi Keresztállítási Missziójáról". A "legjobbik" persze az lenne, ha egy politikai csoportosulás egyáltalán nem állítana kereszteket az ország településeinek központi terein. Mert távolról sem ez a dolga. Egy közéleti sajtóterméknek viszont az, hogy hitelt érdemlően tájékoztasson, és ne írjon nyilvánvaló badarságokat - a kereszténységgel kapcsolatban sem. (Bár az említett újság világnézete meglehetősen zavaros - elég, ha a mesebeli "pártus Jézusról" szóló írásaikat idézzük emlékezetünkbe -, azért alapfogalmakkal kapcsolatban illene tájékozottnak lenniük, akár úgy, hogy segítséget kérnek olyanoktól, akik csakugyan értenek vallási kérdésekhez.) Azt olvashatjuk ugyanis a Demokrata említett számában, hogy "szemben a liberális ateizmussal a keresztény magyarság legfontosabb ünnepe a karácsony". Elgondolkodtató, hogy a szerkesztőségben senkinek sem jutott eszébe lapleadás előtt, hogy a harcosan védelmezett kereszténység legjelentősebb ünnepe bizony nem a karácsony, hanem a húsvét. (Épp ez utóbbi emlékjele lehetne a kereszt, a Kisded születéséé viszont - ki hinné - például egy betlehem.) S a karácsony nem a "keresztény magyarság", hanem a Krisztus-követők egyetemes közösségének kiemelkedő időszaka. Arról már nem is beszélve, hogy a kereszténység nem a "liberális ateizmushoz" képest határozza meg magát, efféle viszonyítási pontokra nincs szüksége. Amellett, hogy elég különös az olyan adventi keresztállítás, amely az úrjövet második hetétől vízkeresztig tart, a szerző tájékozatlanságát mutatja az is, hogy a szóismétléstől való páni félelmében kétszer is feszületnek mondja az üres keresztet. Ennyi hiba már érdektelenséget tükröz... A rövidke írásban szó esik még a kommunistákról is, s ez aztán végképp elárulja, hogy a keresztállítás és a róla való híradás puszta kelléke a pártok karácsony táján sem nyugvó kisded játékainak. A cikkecske közli, hogy mécsesgyújtásra is van lehetőség a "feszületeknél". Csendben javasolom, hogy e célból egy rövid sétával érdemes felkeresni a legtöbb felállított kereszt közelében található tornyos épületet, amelynek felismerését a sok esetben mellette álló kőfeszület is megkönnyíti. Itt is szoktak ám mécsest gyújtani. S nem is csak négy éve. Politika és kereszt? Nagyon gyászos emlékeink lehetnek e képzettársítással kapcsolatban - személyesen és a történelemből egyaránt. Ma pedig az emberek vállára rakott mind kínosabb terhek juthatnak eszünkbe e két szó nyomán. Nekem pedig - a hazai közéleti tereken egyre értelmezhetetlenebb jelentésű "bal-" meg "jobb-" oldalt is szemmel tartva - egyre többször a latrok... Szigeti L.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|