Szent Erzsébet nyomában itthon és külhonban (II.)

Egy kissé otthon - francia földön

Amikor a budavári Mátyás-templom oldalkápolnájánál III. Béla és felesége, Chatillon Anna kőszarkofágjánál megállunk, valószínűleg nem az első gondolatunk, hogy Szent Erzsébet nagyszülei előtt tisztelgünk. Pedig a családtörténet fontos része, hogy az Árpád-házi királylány ereiben - apjának, II. Andrásnak anyai ágán - francia vér is folyt. Éppen ez is oka annak, hogy Erzsébetnek olyan nagy a megbecsülése Franciaországban.

Neuville en Avesnois: az oltár fölötti szobor

Köztudott, hogy a türingiai tartománygróf fiatalon elhunyt szent életű özvegye tagja volt Assisi Szent Ferenc harmadrendjének, ezért kiváltképpen a ferencesek őrzik Erzsébet emlékét, szerte a világban. Így van ez Franciaországban is, bár más rendek templomaiban is sokszor találkozhatunk ábrázolásaival.

Strasbourg, katedrális: Szent Erzsébet szobra a XIV. századból; fotó: Golarits István

Keljünk át képzeletben a nevezetes Európa-hídon, a német-francia határ mai, francia oldalára. Először Elzász gyöngyszeménél, Strasbourg városánál álljunk meg, amelynek Miasszonyunkról elnevezett katedrálisáról már Goethe is ámulattal írt. Itt, a Szent Katalin-kápolna egyik falpillérénél egy közel hétszáz éves Szent Erzsébet-szoborra lelhetünk. A hercegnő, világi öltözetben, fején koronával, egyik kezében Bibliát tart, másikkal kenyércipót nyújt a koldusnak. A katedrálist - s annak részeként ezen 1340 körül készült alkotást - évente a turisták százezrei csodálhatják.

Cambrai: a Szűzanyának szentelt székesegyház mai képe

A legismertebb francia Szent Erzsébet-emlékhelyet Cambrai városban találjuk, Párizstól százhetven kilométerre észak felé. A patinás és hagyományait tisztelő város bőséggel őriz magyar emlékeket - "viharos" és baráti vonatkozásokat egyaránt. Láthatjuk itt a Bulcsú vezér serege által ostromolt párizsi kapu maradványait, vagy éppen egy Esztergomból ide szállított régimódi telefonfülkét. Szent Erzsébet emléke a korábbi viharosabb kapcsolatot olyannyira feloldotta, hogy a város polgársága 1956-ban négyszáztíz magyar menekültet fogadott be, igen jó szívvel. Cambrai egyébként Esztergom testvérvárosa, s a "Cambrai - Esztergom Amitié" (azaz a két város baráti társasága) évtizedek óta kitűnően működik. Még 2001-ben az ő meghívásukra, s a főszervező, Jean Descarpentries jóvoltából rendezték meg a Magyar múlt emlékei francia földön című fotódokumentációs kiállítást, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület kutatásának eredményeként. E gyűjtésben már kiemelten szerepeltek az Erzsébet-emlékhelyek.

Szent Erzsébet-ereklyék a kiállításon, Cambraiban

Cambraiban a legfontosabb emléket a katedrális őrzi. A franciák, s a nagyvilág által "magyarországinak" nevezett Árpád-házi Szent Erzsébet ugyanis arany és ezüst adományt küldött a városnak, segítve a régi - háborús és természeti károktól már akkor megviselt - gótikus katedrális szentélyének megépítését. A megözvegyült hercegnő, életét a jótékonyságnak szentelve, gyakorta segítette az itteni egyházat; az egyik kanonokházat Szent Erzsébet házának keresztelték. A katedrális levéltára szerint de Fontaine püspök, aki Szent Erzsébet halálakor a frankfurti udvarban tartózkodott, magához vette, majd eljuttatta a hercegnő szívét Cambraiba, Erzsébet végrendeletének megfelelően. Az ereklyét a székesegyház főoltárába helyezték, s ott őrizték az 1235. november 19-ei szentté avatásig. Ma a főoltárhoz támaszkodó mellékoltáron egy rézszív emlékeztet Szent Erzsébet szívére. Ugyanakkor a katedrális más, kisebb ereklyéket ma is őriz. A kereszthajóban pedig egy ablakfestmény látható a szent ábrázolásával.

A Cambrai-i Városi Könyvtár igen gazdag anyaggal rendelkezik Szent Erzsébet életéről. S az egyik belvárosi utcában táblát helyezett el, amely részletesen ismerteti a magyar származású szent jótéteményeit. Az utcát ugyanis eredetileg "rue Sainte Elisabeth"-nek nevezték, de később - cambrai-i születése miatt - mégis "Louis Blériot" utcának keresztelték át. A táblát a városvezetés helyezte el kárpótlásul, s így a cambrai-i polgárok - a franciák átlagismereteit tekintve - jóval tájékozottabbak arról, ki is volt magyarországi Erzsébet.

A mintegy negyven kilométerrel északabbra fekvő Neuville en Avesnois-ban templomot is emeltek a szent tiszteletére. Itt, a szentélyben magyar, címeres, valamint árpádsávos zászlók díszelegnek. Az oltár főalakja egy naivan egyszerű, szerény, de kifejező festett szobor: Szent Erzsébet és az általa támogatott rokkant koldus.

Velence hangulatát Elzászba varázsoló Colmar több szálon is kötődik hazánkhoz, így Mednyánszky Cézár vagy Hevesi András révén is. A város szívében tornyosul a Szent Márton-bazilika, amelynek egyik üvegablakán - a természetszerűen kiemelt Márton-ábrázolások mellett - Árpád-házi Szent Erzsébetet fejedelmi díszben, fején aranykoronával, köpenyében rózsákat tartva láthatjuk.

S végül, a francia föld számos Erzsébet-emléke közül még egyet kiragadva - utazzunk délebbre, az Aurillac melletti Saint-Simonba. A koronát küldő II. Szilveszter pápa szülőhelyének templomában a közelmúltban egy magyar festőművész, Szinte Gábor falképeit avatták. De nem csak e nagy sikerű képsorozattal dicsekedhet e templom, s a község magyarbarát lakossága. Az üvegablakon feltűnik egy régebbi emlék is: egy rózsaköteget tartó koronás Szent Erzsébet-ábrázolás, a háttérben Wartburg várával...

Ezzel a képpel köszönjünk el a francia vidéktől, III. Béla első feleségének, az ősnemes francia champagn-i nemzetségből származó Chatillon Annának hazájától.

Messik Miklós

Magyar Emlékekért a Világban Egyesület

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu