Szentírás-magyarázat

"A gyermek Jézus Jeruzsálemben maradt"

(Szent Család vasárnapja - Lk 2,41-52)

Jézus gyerekkoráról kevés történet maradt fenn a kánoni Szentírásban. A tizenkét éves Jézus templomi látogatása a kivétel. Pedig az I. és II. század dús fantáziájú keresztény közössége számos történetet őrzött meg Jézusról, melyek nem kerültek bele a kánoni Szentírásba. Sőt, még az arab folklórban is sokat talált a svéd írónő, Selma Lagerlöf, amikor a két világháború között ilyen elbeszéléseket írt. Az apokrifek között számos gyermekségevangélium maradt fenn. Például Jakab protoevangéliumának bájos története, mely a szűzi fogantatást részletezi, vagy Máté protoevangéliuma, amely Mária születését meséli el. De mindegyik között a legérdekesebb az "elbeszélések az Úr gyermekkorából", amely a 150 körüli esztendőkből származik.

Ez az evangéliumi történet bevezeti az olvasót a jeruzsálemi szentélybe, ahol a választott nép legképzettebb tudósai voltak, itt ejti ámulatba Jézus bölcsessége a tanult törvénytudókat. Anélkül, hogy iskolába járt volna, többet tud náluk. Az evangélista ezzel az elbeszéléssel felfedi a fátylat Jézus gyerekkori gondolkodásáról, s még a nyilvános működése előtti gondolataiba enged bepillantást.

A kánoni Szentírás története a tizenkét éves Jézusról ezzel az apokrif evangéliummal mutat rokonságot, és jelzi azt is: sokakat érdekelt, hogy Jézus hogyan gondolkodhatott nyilvános működése előtt. De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ennek a történetnek a kánoni evangéliumba foglalásának idején Jézus nyilvános működése már befejeződött, ez a történet tehát a már megtörtént események fényében, utólagosan értelmez egy korai Jézus-epizódot, olyan hagyományt, amelyet a családban, Jézus rokonságának körében őriztek meg róla. Mégis úgy tűnik, ez az elbeszélés nem pusztán a gyermekükért rajongó szülők fantáziájával kiszínezett történet. Nem is olyan történet, amelyet a naiv folklór avatott bájos legendává. Ez az elbeszélés minden folklorisztikus jellegzetessége ellenére tantörténet. Jézus törvénymagyarázatának kulcsa található meg benne, aki ebben a jelenetben nyilvánvalóan lényeges kérdéseket tesz fel az írástudóknak. Érdekes módon a kérdéseket mégsem őrizte meg a történet, csak az írástudók csodálatát és az aggódó szülők rettenetét rögzítette. Mária és József aggodalma szöges ellentétben áll a Jézust körülvevő írástudók csodálatával. Mária és József nem örül ennek a váratlan népszerűségnek. Jézusnak mint törvénymagyarázó csodagyereknek a fellépése nem okoz örömet nekik. Ez vezet a drámai végkifejlethez. A szülők aggódva kérdeznek rá gyermekük viselkedésének okára. Ekkor hangzik el a történet kulcsmondata, a magánszférában aggódó szülőket hideg zuhanyként éri, amint a gyermek Jézus szemrehányóan visszakérdez: "Nem tudtátok, hogy nekem atyám dolgaiban kell lennem?" (2,49). A földi rokonok és szülők aggódása szöges ellentétbe kerül Jézus megszállott érdeklődésével Isten dolgai iránt. Rávilágít ez a szóváltás arra is, hogy sem a szülők, sem Jézus rokonai nem értették, gyermekük lelke miért függ enynyire a Tórán. A hétköznapi vallásos ember belátta, hogy Isten törvénye mennyire fontos, de nyilvánvalóan még fontosabbnak tartották a mindennapi megélhetést.

Mária, József és Jézus rokonsága nagyon közel áll a mai vallásos családok gondolkodásához, akik megtéve a szükséges vallásos dolgokat, nem értik, miért ez a rendkívüli érdeklődés gyermekükben Isten iránt. Olyan korban élünk, ahol még a vallásos családok is - a realitásra való nevelés címén - leszoktatják gyermekeiket arról, hogy az élet legfontosabb dolgai után szenvedélyesen érdeklődjenek. Csak a megélhetés a fontos, csak azzal érdemes foglalkozni, amivel pénzt lehet keresni.

A Szent Család belső konfliktusát feltáró történetben azonban egy ritka fordulat történik. A tizenkét éves Jézus - a tulajdonképpen lázadó "kiskamasz" - valami olyat mond a szülőknek, ami szembesíti őket életük ellentmondásosságával, aggodalmuk földiességével. Talán ez lehetett a családtörténetben az a fontos epizód, amikortól kezdve a szülők valóban elgondolkodtak azon: aki az ő családjukba született, sokkal közelebb van az Istenhez, mint ahogy azt ők el tudták képzelni. József és Mária pedig elindultak megfejteni fiuk küldetésének titkát. Ez tette őket szentekké.

Benyik György

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu