Szent földön: Egyiptomban

Keresztény emlékek nyomában Vörös Győző egyiptológussal

Máté evangéliuma szerint az angyal felszólította Józsefet: Heródes haragja elől meneküljön el családjával. "Erre ő fölkelt, éjjel magához vette a gyermeket és anyját, és eltávozott Egyiptomba. Ott volt Heródes haláláig, hogy beteljesedjen az Úr szava, amit a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat..." (Mt 2,14). Krisztus követői számára nem csupán e sorok miatt szent föld, lehetséges zarándokcélpont Egyiptom, hanem páratlan kora keresztény emlékei miatt is. Vörös Győző egyiptológus immár tíz éve vezet feltárásokat a varázslatos észak-afrikai országban. Kutatásainak eredményeit a Templom Théba koronáján - A Thot-hegyi magyar ásatások(1998) és a Taposiris Magna I-II. [Isis kikötője - Alexandriai magyar ásatások] (2001, 2004) című kötetekben jelentette meg. Théba mellett, illetve Alexandria közelében olyan fáraó kori templomokat tárt fel, amelyek több ezer éves történetében rövid, mégis fontos szerepet játszottak az egyiptomi keresztények, azaz a koptok. Munkájának erről az oldaláról kérdeztük a neves kutatót.

Isis istennő gránitszobrának feje

- Egyiptológusként elsősorban a görög-római korral foglalkozom, vagyis a Nagy Sándor hódítását követő hellenizált Egyiptommal, amelynek szerves részét képezte a korai kereszténység.

Egyiptomban hamar megjelentek Jézus követői: Szent Márk evangélista volt Alexandria első püspöke, aki már az I. században elhintette a krisztusi tanítás magvait. Egyiptom tehát korán vált a kereszténység ügyének egyik döntő jelentőségű helyévé. Ahhoz pedig, hogy a kereszténység államvallás legyen a Római Birodalomban, előbb a legnagyobb szellemi központban, Alexandriában kellett győzedelmeskednie. Az alexandriai Katekéta Iskola élén olyan vezetők álltak, mint Órigenész vagy Clemens Alexandrinus, s a patrisztika számtalan fontos képviselője megfordult a városban, amely fontos teológiai viták színhelyévé vált. A kopt kereszténység 451-ig, a kalkedóni zsinatot követő szakadásig, illetve exkommunikációjáig a keresztény világ fontos tényezője volt.

Elsősorban mivel járult hozzá az egyiptomi kultúra az egyetemes kereszténység értékeihez?

A taposirisi feltárások helyszíne 2004-ben

- Az egyik terület a Mária-kultusz. A Szűzanya tisztelete Egyiptomban forrta ki magát, elsőként itt nevezték Máriát Theotokosznak, vagyis Istenszülőnek. Máriának az üdvtörténetben játszott rendkívüli szerepe az egyiptomi keresztények körében vált egyértelművé. Nem véletlen, hogy a Krisztus utáni III-IV. századtól Máriát társmegváltónak tekintik.

A katolikus világ számára fontos másik örökség a szerzetesség "intézményének" kialakulása. A monasztikus jelleg teljes egészében egyiptomi "találmány". Már a pogány időkben is voltak sziklasivatagban elmélkedő emberek, "szerzetesek", a kereszténység terjedésével azonban egyre többen választották a világtól való elszakadásnak ezt a módját. Eleinte remetéskedtek, később csoportokba gyűltek és szerzetesközösségeket alapítottak. Életmódjuk, felfogásuk nagy hatással volt az utókorra. Szent Benedek regulájában például "ajánlott irodalom" Cassianus: De institutis coenobiorum című munkája, amelyben a szerző részletesen leírja, mit látott az egyiptomi kolostorokban, hogy nézett ki az ottani szerzetesi élet...

Az Ön által vezetett feltárások során a keresztény kultúra milyen gyökereire, emlékeire bukkantak?

- Az elmúlt tíz esztendőben két régészeti lelőhelyen dolgoztam Egyiptomban, nevezetesen Thébában a Thot-hegyen, illetve az Alexandriához közeli Taposiris Magna tengerparti kikötőjénél. Mindkét helyszínen olyan templommal foglalkoztam, amelyet egy ideig a késő antikvitás korában keresztények is használtak.

Az ókori pogány templomok a keresztények számára "beimádkozott" helyek voltak, ezért a koptok szívesen vették használatba ezeket a szentélyeket. Nemcsak a templomokat, hanem a régi főpapi székhelyeket is megtartották. A klasszikus, fáraók kori időkben negyvenkét nomosz (kerület) volt Egyiptomban, ugyanennyi főpappal. Ennek mintájára a keresztényeknek negyvenkét püspöke lett. A folytonosság természetesen csak az egyházi hierarchiára, illetve az épületekre volt igaz, a régi pogány hittartalmak és a forradalmian újat hozó keresztény tanítás között azonban nem volt kapcsolat.

Bronz szertartási eszközök

A Krisztus utáni IV. században, a thébai Thot-hegyen, Montuhotep Szanhkaré fáraó halotti templománál egy kis szerzetesközösség az egykori középbirodalmi uralkodó (Kr. e. 2010-1998) teljesen kifosztott sziklasírjában alakított ki magának barlangkápolnát. (A Pantokrátor Krisztus-ábrázolással együtt ennek pontos másolata látható 1999 óta a Gellért-hegyi Sziklatemplomban.)

Taposiris Magnát - Nagy Sándor halála után - II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó alapította a Krisztus előtti III. században. A klasszikus fáraó kori akropolisz egykori szentélye egy dór oszlopos hellén templom volt. Feltárásunk nemcsak azért nagy jelentőségű, mert cáfolta a korábbi akadémiai véleményt, miszerint a kikötőben csupán egy befejezetlen templom romjai találhatók, hanem azért is, mert megtaláltunk egy hiányzó láncszemet az építészettörténetben: az egyiptomi és a görög templomépítészet találkozását.

A bizánci arany kincslelet

2000 októberében előkerült az akropolisz Isis istennőt ábrázoló, gránitból faragott kultuszszobrának torzója, egy évvel később pedig rátaláltunk azokra a bronzeszközökre, amelyeket a szertartásokhoz használtak.

A Krisztus utáni IV. században a keresztények kolostort építettek Taposiris Magna - rómaiak által erőddé alakított - templomának falai között. A bizánci korból származó kolostor területén végzett ásatások során 2003-ban ismét értékes leletekre bukkantunk: öt arany pénzérmére és egy arany karkötőre. Ezeket az Egyiptomba betörő arabok elől menekülő szerzetesek rejtették el a keresztény templom járólapja alá.

A thébai és a taposirisi lelőhely egyaránt arról tanúskodik, hogy miután a hódító arabok 642-ben átlépték Egyiptom határát, földúlták, lerombolták nemcsak fővárosát, Alexandriát, de a legtöbb keresztény kultuszhelyet is. Ekkor semmisült meg a virágzó egyiptomi kereszténység.

A közelmúltban többször is hallhattunk arról, hogy Taposiris Magna-i feltárásainak nem csak a régi idők pontosabb megismerése az eredménye...

Makovecz Imre jóváhagyott vázlatterve a felépülő kolostorról

- A Kopt Ortodox Egyház napjainkban nem építhet új templomokat, műemlékeit azonban helyreállíthatja. Az egyiptomi kormány és az Alexandriai Kormányzóság illetékes hatósága jóváhagyta, hogy a feltárt taposirisi romokon újjáépülhessen az egykori Üvegkolostor. III. Shenouda alexandriai pátriárka a világhírű magyar építész, Makovecz Imre terveit fogadta el, aki a kopt szakrális hagyományokat követő csodálatos kőtemplomot, illetve kolostort tervezett az eredeti alapokra. Az építési engedélyek megvannak, már folynak az előkészületek. A munkák 2005 tavaszán kezdődnek. Várhatóan három év múlva szólalhatnak meg az újjáépült kolostor harangjai.

Milyen feladatok várják a közeljövőben?

- A teljes műemléki helyreállítást követően szeretném folytatni a kutatásokat Taposiris Magnán. Amíg a felújítás tart, ötszáz kilométerrel arrébb, az Alexandriával szemben fekvő Cipruson kezdek ásatásokat a ciprióta görög kormány megbízásából. Páfoszon egy ugyancsak II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó alapította kikötőt kell feltárnunk. A szerződésem - közös megegyezés alapján - egyelőre 2007 őszéig tart. Feleségemmel, Noémivel és kisfiunkkal, Alexanderrel így most Ciprusra költözünk. Régi vágyam volt, hogy ásatóként eljussak oda, de az is fontos szempont, hogy Ciprusról folyamatosan figyelemmel kísérhetem a taposirisi építkezéseket is.

Pallós Tamás

Fotók: Kozma Károly

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu