|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A prágai Kisjézus Afrikában A száraz, téli hidegben már második napja jártam a cseh fővárost, amikor a villamosról megpillantottam egy utcatáblát: Kármelita utca. Emlékeztem, itt kell lennie annak a templomnak, ahol a csodatevő prágai Kisjézus lakik. Az egyhajós, késő reneszánsz templomban az egyik mellékoltárnál a díszes tabernákulum fölött arany foglalatú kristályfülkében, angyalkáktól körülrajongva áll az apró, szőke, kék szemű, hároméves forma fiúcska, csodaszép ünnepi köntösben. Fején gyémántokkal ékesített korona, bal kezében "országalma", jobb kezét pedig éppen áldásra emeli. Sokan imádkoznak előtte. A halk beszélgetésekből úgy tűnik, spanyolok vannak a legtöbben. Bizonyára tudják, hogy a kegyszobor közel négyszáz évvel ezelőtt az ő hazájukból érkezett. Keresztes Szent János és Avilai Szent Teréz szándéka szerint a kármelita szerzetesek is mindig feladatuknak tekintették, hogy Isten emberré válásának örömhírét mindenütt megismerjék. Ehhez a nemes szolgálathoz a képzőművészek alkotásai is nagyban hozzájárultak. A fenti szobrot 1628-ban ajándékozta egy cseh arisztokrata család a prágai kármelita templomnak. A Kisjézust időről időre átöltöztető kedvesnővérek mindig alkalmazkodnak az egyház liturgikus rendjében előírt színekhez. A szobrocskát ennek megfelelően öltöztetik fel. Nemzetek zarándoklatai során az adott ország színeit is magára öltheti. A templom előterében megláttam egy olasz nyelvű újságot, a címe: Missziós Barátság. Kiadója a Prágai Kisjézus kegyhelye és annak Közép-Afrikai Köztársaságban lévő missziója. A kiadványban hírek és képek mutatták be a kegyszobrot Prágában felkereső zarándokokat. Beszámolót olvashattam arról, hogy a gyermek Jézus szobrát elvitték Kaliforniába. Ezenkívül egy cseh orvos afrikai missziós élményei ragadták meg a figyelmemet. Miközben nézegettem a lapot, valaki megszólított. Egy középkorú olasz szerzetes volt. Mosolyogva hívott, hogy menjek utána. A szentélyen át egy terembe kísért, ahol afrikai népművészeti kiállítás fogadott, faragott elefántokkal, oroszlánokkal, kitömött csimpánzzal, dobokkal, dárdákkal, primitív ékszerekkel és sok fotóval. Ekkor tudtam meg, hogy a rend kiterjedt missziós tevékenységet folytat Afrikában, méghozzá a kontinens egyik legszegényebb országában. Újdonsült ismerősöm, Anastasio atya a Genova közelében lévő arenzanói Kisjézus-kegyhely (a prágai szobor másolatát tisztelik itt) kármelita közösségéből érkezett Prágába 1993-ban. Ekkor kapta vissza a rend a még II. József császár által elvett templomot és rendházat. Azért jött - egy olasz és indiai rendtársával -, mert a cseh rendtagok az üldöztetés évtizedei alatt megfogyatkoztak, és nem tudták volna ellátni a feladatot. Anastasio atya kötelességének érezte, hogy a szó szoros és átvitt értelmében is rendbe tegye a Kisjézus eredeti otthonát. Itt él immár egy bő évtizede, de korábbi feladatával sem hagyott fel. Ez pedig az afrikai missziós munka. A liguriai kármeliták hat missziós telepet vezetnek a Közép-Afrikai Köztársaságban. Anastasio atya is ott tevékenykedett másfél évtizeden át. A missziók elöljárójaként ma is kéthavonta egy hetet Afrikában tölt. Ezenkívül a prágai kegyhely irányítása, valamint az afrikai missziós munka anyagi hátterének biztosítása is az ő feladata, s ezért gyakran megfordul Olaszországban is. Sokrétű feladatait a prágai Kisjézus tisztelete köti össze. Ez a tisztelet ugyanis mindhárom országban a rend lelkipásztori tevékenységének központjában áll. Gyönyörű afrikai kézimunkákat mutatott, amelyeken a fekete bőrű gyermek Jézust és csodaszép tarka ruhácskáját gondos kezek pillangók szárnyából ragasztgatták ki. Nem várhatjuk el azonban a keresztény vallás iránt fogékony jó afrikaiaktól, hogy éhes gyomorral imádkozzanak - valotta be beszélgetésünkben Anastasio atya. A missziós munkának csak egy része irányul közvetlenül a vallási nevelésre. A faluközösségeket rendszeres megélhetéshez segítik ültetvények telepítésével, és a mezőgazdasági ismeretek betanításával, valamint egészségügyi hálózat kiépítésével. A liguriai kármelita provincia 1971 óta van jelen az afrikai országban. Tíz olasz és négy indiai szerzetes pap, valamint világi önkéntesek (köztük néhány cseh) dolgoznak a miszsziókban. Tanítanak, gyógyítanak, imádkoznak. A minden karácsonykor megszülető és egész évben velünk élő Kisjézus segítségével Prágában és Itáliában a kármelita kegyhelyek vonzásában eleven a missziós lelkület. Afrikában pedig az Európából kiinduló misszió segítségével több ezer bennszülött ismerkedik meg Jézussal, és kap reményt egészségesebb és biztonságosabb életre. Szerdahelyi Csongor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|