|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Messziről jött szobafenyő Miközben öntözzük, ápoljuk vagy éppenséggel karácsonyfának díszítjük fel szobafenyőnket, felvetődhet a kérdés: vajon honnan, melyik földrészről került hozzánk ez a kedvelt szobanövényünk? Ha Ausztráliánál ütjük fel a térképet, Új-Zéland felé félúton találunk néhány parányi pettyet az atlaszon, ezek a Norfolk-szigetek. Nos, innen terjedt el először Ausztrália keleti partvidékére, Új-Zélandra, majd szép lassan meghódította az egész világot. A szobafenyőnek (Araucaria excelsa) eredeti élőhelyén éppolyan erőteljesen, rézsútosan felfelé növekednek az ágai, mint a mi lucfenyőnknek. Szobanövényként azonban vékonyabb, lefelé hajló ágrendszert képez, és ennek az az oka, hogy "túl jól" tartjuk. Számára a legkedvezőbb egy állandóan páradús környezet lenne, és télen tíz fok körüli hőmérséklet. Ehelyett - hűvös veranda híján - szobában tartjuk, és a páráról legfeljebb a levelek gyakori permetezésével gondoskodunk. Ám aki nem sajnálja a fáradságot, a fiatal szobafenyőből éppolyan alakú, erőteljes fát nevelhet, mintha a távoli Norfolk-szigeteken nőtt volna. Mit kell ehhez tenni? Tavasszal ültessük át tőzeg, bükklombföld (vagy érett komposzt) keverékébe. Talajlazítóként keverjünk egyötöd rész szemcsés homokot a földhöz. A májusi fagyok múltával tegyük ki a növényt a kertbe, laza lombú fa árnyékába. Célszerű a cserépnek gödröt ásni, ám mielőtt besüllyesztenénk a földbe, tegyünk cserépdarabokat vagy nagyobb kavicsokat a cserép alá, hogy a kifolyónyílást ne tömje el a föld. Ezután már csak öntözni kell, de nemcsak a cserép földjét, hanem a körülötte lévő talajt is, mert ezzel növeljük a levegő páratartalmát. Október vége felé emeljük ki cserepestől a szobafenyőt, és tegyük világos verandára, ablakos lépcsőházba vagy télikertbe. Arra azonban ügyeljünk, hogy közvetlen napsütés ne érje. Télen mérsékelni kell az öntözést, inkább a levelekre permetezzük a vizet. Már a második évben megtapasztalhatjuk, hogy jóval erőteljesebb ágak fejlődnek sűrű, puha tűlevelekkel. A tavasztól őszig szabadon tartott szobafenyő lényegesen jobban ellenáll a kártevőknek, mint a széltől óvott, elkényeztetett "bentlakó" társa. Kedves Olvasóimnak megköszönöm az egész éves figyelmet, a sok kedves levelet, és áldott, örömteli karácsonyt kívánok. Lovas Katalin
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|