Mindennapjaink buktatói és lehetőségei

Kopp Mária és Skrabski Árpád a magyar társadalom életkilátásairól

A közelmúltban Kopp Mária egyetemi tanár, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatója és férje, Skrabski Árpád szociológus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanszékvezetője voltak a Regnum Marianum-plébánia vendégei, ahol a magyar társadalom életkilátásairól, mindennapjaink buktatóiról, lehetőségeiről beszéltek.

Ma Magyarországon a férfiak várható élettartama 7,7 évvel, a nőké pedig 10,6 évvel rövidebb, mint Ausztriában. A legsúlyosabban érintett réteg a középkorú férfiak korosztálya. Vajon jól használjuk-e fel mindennapjainkat? Sok tennivalónk között marad-e időnk földi hivatásunk betöltésére és a következő generációk felnevelésére?

Kopp Mária: Életünk minden pillanatában döntések előtt állunk, amikor megvizsgáljuk, hogy az adott helyzet számunkra megoldható-e. Selye János szerint a stressz az élet sója. A kihívásokra, nehéz helyzetekre nagy szükségünk van. A stressz akkor válik veszélyessé, amikor egy helyzetet tartósan megoldhatatlannak érzünk. Ha egy nehéz helyzetet meg tudok oldani, erősödik bennem a "tanult sikeresség" lelkiállapota. Ezt a fogalmat az Amerikában élő, erdélyi származású Csíkszentmihályi Mihály írta le. Ha úgy érzem, helyzetem megoldhatatlan, kontrollvesztett állapot alakul ki: ez a "krónikus stressz", a "tanult tehetetlenség" vagy más néven depresszió. Vizsgálataink szerint az ilyen lelkiállapot a legfontosabb oka az említett halálozási adatoknak a középkorúak esetében.

Az egyéni adottságok befolyásolják-e a stressztűrő képességet?

K.M.: A genetikai tényezők a sérülékenységet határozzák meg, de az, hogy végül is valaki mennyi ideig él és milyenek az életkilátásai, az nagy részben azon múlik, hogyan éli meg az életét. A stresszel való megküzdésben a családnak és az iskolának óriási szerepe van. Azt kell kialakítaniuk a gyerekben, hogy próbálja meg elérni azt a szintet, amelyet kitűzött maga elé. A mai nevelés egyik súlyos hibája, amikor a szülő azt hiszi, az a feladata, hogy állandóan foglalkoztassa gyermekét. Ennél jobban nem árthatunk neki, mert mindenkinek meg kell tanulnia az önálló játékot: ettől válik az ember önállóvá, kreatívvá, ettől nem unatkozik és ettől vannak életcéljai. Minden gyerekben megvan a készség a játékra. A mai gyerekeknél és fiataloknál a legsúlyosabb jelenség az unalom, az üresség érzése, az, hogy nem tudnak mit kezdeni magukkal.

Mitől sikeres egy stresszre adott válasz?

K.M.: Először fel kell mérni, mi az, ami fontos számunkra, melyek azok az alapvető értékek, amelyekre törekszünk. A férfiaktól mindenki sikerességet vár el - elsősorban mi, nők. A férfiak értékrendjében meghatározó, hogy anyagilag lemaradnak-e - s ennek ténye nagyon súlyos problémaként jelenik meg önértékelésükben, és ebbe olykor a szó szoros értelmében belehalnak.

Skrabski Árpád: Kiderült: a férfiaknál sokkal nagyobb mértékben játszott közre halálukban az, hogy mennyire jutottak előre az anyagiakban, mint a nőknél, ahol inkább a társadalmi tőkén múlt mindez. A kölcsönösség és egymás segítése jellemzőbb a nőkre, míg a bizalom inkább a férfiakra. Valószínű, hogy ez a bizalom a rendszerváltás előtt jobban sérült, míg a "női háló" kevésbé.

K.M.: A férfiak magukra veszik azt a felelősséget, hogy az ő feladatuk a család eltartása. A nők számára sokkal inkább a párkapcsolati, illetve a családjukhoz fűződő problémák okoznak krónikus stresszt, amely összefügg azzal, hogy az ember úgy próbálja megoldani problémáit, hogy dohányzik, kóros menynyiségben alkoholt iszik, vagy egészségtelen táplálkozással próbál megoldást találni a stresszoldásra. Ebben a nagyon nagy egészségromlásban körülbelül negyven százalékot (!) magyaráznak ezek a kockázati tényezők. Alapvetően azonban azt kell meggondolni: mi az, ami a krónikus stresszt fönntartja a mai magyar társadalomban? Átalakuló társadalomról van szó, amellyel nagyon nehéz megbirkózni. Sajnos úgy néz ki a helyzet, hogy a leszakadó rétegekben újratermelődik a megbirkózási képesség hiánya.

Van-e ezen a téren magyar sajátosság?

K.M.: Nem ránk jellemző mindez, hanem az egész régióra. Ezt nevezik kelet-közép-európai egészségparadoxonnak. A hirtelen társadalmi átalakulás nehéz helyzetet okoz, főként az alsóbb társadalmi rétegekben. 1980-tól 1990-ig nagyon hasonlóak voltak a mutatók a lengyeleknél, a cseheknél és a szlovákoknál is, de ott határozott javulás indult meg. Ott sokkal erősebb volt a nemzeti összetartozás érzése. Pillanatnyilag még sokkal rosszabb a helyzet tőlünk keletebbre, ahol szintén a középkorú népesség a legveszélyeztetettebb. Ez is arra mutat, hogy amikor valaki még benne van a munka világában, akkor a legnehezebb megbirkózni, és ha már túl van ezen - akármilyen nehéz is egy nyugdíjasnak anyagi szempontból -, akkor valahogy már nincs ilyen nehéz helyzetben.

Hogyan küzdhetünk meg a stresszel, a szorongással és a depresszióval?

K.M.: A magatartástudomány alapvető üzenete, hogy a testet és a lelket nem lehet különválasztani. Nem beszélhetünk testi egészségről, ha nem foglalkozunk a lelkünk egészségével. Nagyon jó, ha fizikai kihívásoknak tesszük ki magunkat. Feltétlenül szükségünk lenne legalább napi húszperces intenzív testmozgásra. A lényeg az, hogy tudjunk komoly fizikai aktivitással járó testmozgást végezni.

A másik fontos tényező a túlhajszoltság. Nagyon sokan hétvégén is dolgozunk. Kiderült, hogy főleg a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából ez az egyik legsúlyosabb veszélyeztető faktor. Megdöbbentő, hogy rájön az ember: a katolikus vallás előírásaiban mennyi bölcsesség van, amelyet a tudomány ma fedez fel.

S.Á.: Van egy érdekes szabály a tudományban: Isten nevét szádra ne vedd! Lehet beszélni vallásosságról, de nem lehet beszélni az Istennel kapcsolatos élményekről. És utána elkezdenek tapogatózni, és miközben tapogatóznak, kitalálnak olyan dolgokat, mint a pozitív pszichológia, amelynek három lényeges eleme van. Az első fokozat az, hogy az embernek a nap során több legyen a pozitív élménye, mint a negatív. A második fokozat Csíkszentmihályi Mihály nagy ötlete: a "flow". Ez "áramlást" jelent, de számomra azt jelenti: ihlet. Ihletetten kell mindent tenni. A pozitív pszichológia harmadik fokozata azt mondja: legyen az életnek értelme.

K.M.: Azok az emberek, akik koherensek, akik úgy érzik, van értelme az életüknek, mindenféle egészségi mutatóban sokkal jobb helyzetben vannak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a rendszeres vallásgyakorlás mindenféle szempontból nagyon komoly egészségvédő faktor. Az ilyen emberek sokkal kevésbé depressziósak, kevésbé szoronganak, jobbak az egészségi mutatóik, és kevésbé ellenségesek.

Melyek a jó attitűdök, beállítódások?

K.M.: Beállítódásainkban meghatározó szerepe van a kora gyermekkori családnak. A korai anya-gyermek kapcsolatnak azután ki kell egészülnie az apa-gyermek kapcsolattal. Aki ezt megkapja, az egész életre szóló kincset halmoz fel. Nagyon fontos az érzelmi intelligencia, vagyis, hogy az ember hogyan tud kommunikálni, hogyan tud emberek között jó légkört teremteni. Ez sokszor fontosabb, mint az értelmi intelligencia.

S.Á.: Az iskolában a kiscsoportos és a kreatív nevelést kellene hangsúlyozni. Fontos, hogy a tanár tisztelje a gyereket, mint vele egyenrangú személyt. Ez a titka annak, hogy hatással tud lenni rá, fejleszteni és szocializálni tudja őt.

Melyek azok a stratégiák, amelyekkel sikerrel vehetjük fel a harcot a minket ért krízisekkel?

K.M.: Az ember krízisekkel fejlődik. Nagyon jellemző és súlyos krízis a kamaszkori válság. Az egyik jelentős gond a mai világban, hogy sok fiatal nem jut át ezen a krízisen, és egész életét idős kamaszként éli le.

Az időskori válság is nagyon fontos fejlődési szakasz - ez a generációs krízis. Az idős embernek leginkább arra van szüksége, hogy ő tudjon adni. Ha időskorban vállalni tudjuk a generációs felelősséget, a fiatalok felé fordulunk és adni tudunk nekik, nagyon boldog, érett, bölcs idős emberré válunk.

Hogyan tudunk kiteljesedni?

K.M.: Nagybátyámtól, Waigand József atyától tanultam azt, hogy az ember folyamatosan Isten közelségében élhet és átélheti Isten jelenlétét. Az élet így tulajdonképpen állandó ima. Ha az ember megéli ezt a lelkiállapotot, akkor folyamatosan úgy érzi, értelme van az életének, és amit tesz, azt örömmel tudja tenni.

Dancsok Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu