A pápa békeüzenete

"Te győzd le jóval a rosszat"

Szent Pál apostol Rómaiakhoz írt leveléből (12,21) választotta idei, 38. Béke Világnapi üzenetének mottóját II. János Pál pápa. A dokumentum "nagy himnusz a szeretetről" - nyilatkozta Renato Martino bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke. Az első rész a béke és az erkölcsi jó, a második rész a béke és a közjó, a harmadik a béke és a föld javai egyetemes rendeltetésének kapcsolatát vizsgálja.

A világ számos pontján zajló testvérgyilkos és erőszakos megnyilvánulásokkal, a belőlük fakadó kimondhatatlan szenvedéssel és igazságtalansággal szemben az egyetlen lehetőség, hogy iszonyattal forduljunk el a rossztól és ragaszkodjunk a jóhoz, amint Szent Pál figyelmeztet: "Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval" - fejti ki üzenetében a Szentatya. A továbbiakban kitér arra, hogy a gonoszság minden esetben néven nevezhető és személyhez köthető: "A rossz, mely a világban személytelen és eltökélt rendszerként működik, sohasem névtelen erő. Mindig egy meghatározott arccal és névvel jelenik meg: azoknak a férfiaknak és nőknek nevével és arcával, akik szabadon választják." A pápa hangsúlyozza: legvégső következtetésben a rossz a szeretet követelményével való tragikus szembehelyezkedés. A kereszténynek nagy felelőssége van a gonoszság elleni küzdelemben, hiszen - mint a Titokzatos Test tagja - nemcsak magával a fővel, Krisztussal, hanem a Test tagjaival: testvéreivel is szoros kapcsolatban áll. Az Evangéliumból táplálkozó keresztény szeretet logikája képes az ellenség szeretetéig is elmenni: "Ha ellenséged éhezik, adj enni neki; ha szomjazik, adj inni neki" (Róm 12,20).

Körültekintve a mai világban, "a gonoszság számos politikai és társadalmi megnyilvánulását tapasztaljuk, a rendezetlen társadalmi viszonyoktól kezdve az anarchiáig és a háborúig; az igazságtalanságtól az erőszakos megnyilvánulásokig, egészen mások kiirtásáig". A Szentatya gyógymódot is ajánl korunk betegségeire, az "egyetemes erkölcsiség grammatikáját" - ahogy ő nevezi. Ahhoz, hogy a jó és a rossz egymással ellentétes csábítása közepette az emberiség családja megtalálja az útját, szükséges, hogy az Istentől kapott erkölcsi értékek közös örökségét újra felfedezze. Ahogyan a pápa fogalmaz: "Az erkölcsi törvénynek ez a közös nyelvezete arra ösztönöz bennünket, hogy felelősen törekedjünk az egyének és a nemzetek életének tiszteletben tartására és előmozdítására. Ez a közös értékekből és elvekből fakadó törvény kiirthatatlanul ott él minden ember szívében". Ahhoz, hogy azt életre keltsük, II. János Pál pápa a lelkiismeret nevelésének útját ajánlja: "Elengedhetetlenül fontos a lelkiismeret, különösen az új nemzedékek széles körű nevelése, mely az egyház által kívánt és kijelölt szolidaritás és emberiesség távlatait nyitja meg". Korunk társadalmi és politikai betegségeit elemezve üzenetében a pápa kitér az afrikai kontinensre, a Szentföldre, a terrorizmus tragikus jelenségére és az iraki nép drámájára. A béke előmozdítása közben fontos a közjóhoz, illetve annak társadalmi és politikai megnyilvánulásaihoz való ragaszkodás, mert "akkor ápoljuk a békét, ha a közjót ápoljuk minden szinten". A közjó is rendelkezik transzcendentális dimenzióval - állapítja meg a Szentatya -, mivel Isten a teremtmények végső célja. Az így értelmezett közjó - folytatja a pápa - feltételezi az emberi személy és alapvető jogainak értékelését, tiszteletben tartását csakúgy, mint az egyes népek jogainak megbecsülését. Sőt, a béke ajándéka szoros kapcsolatban van a világ valamennyi népének fejlődésével. A föld javainak használata során nem nélkülözhetők tehát a széles körű erkölcsi megfontolások sem. A közös eredet és a közös cél révén az emberiség egyetlen nagy családjához tartozás minden embernek olyan "világállampolgárságot" ad, mellyel jogok és kötelességek járnak együtt. Jogokkal rendelkezik például a megfogant élet - hangsúlyozza a pápa -, figyelmet és gondoskodást érdemel, és mindenkinek feladata, hogy védelmezze azt. Hasonló módon a fajgyűlölet elítélése, a kisebbségek védelme, a menekülteknek nyújtott védelem, a szegények felé forduló nemzetközi szolidaritás is a "világállampolgárság" elvének megannyi megnyilvánulása. A szegénység elleni küzdelem egyenértékű a világbéke munkálásával - állapítja meg II. János Pál pápa, emlékeztetve, hogy a föld javaihoz való egyetemes jog elve hatékony eszközt ad mindazoknak a kezébe, akik a szegénység ellen küzdenek. "Az egyház arra szólítja a Krisztusban hívőket, hogy konkrét cselekedetekben mutassák meg a szegények iránti elsődleges szeretet döntését."

Béke világnapi üzenete végén - utalva az idei eucharisztikus esztendőre - II. János Pál pápa megjegyzi: "Az egyház gyermekei a szeretet szentségében minden közösség forrására lelnek. Rátalálnak Jézusra, a Megváltóra és benne minden emberre. Krisztus halálának és feltámadásának érdeméből, aki minden eucharisztikus ünneplésben szentségileg jelen van, megszabadultunk a gonoszságtól és lehetőséget kaptunk a jó megtételére. Az új élet érdemeiből, mellyel Jézus megajándékozott bennünket, minden nyelvi, nemzeti és kulturális különbségen túl képesek vagyunk felismerni egymásban a testvérünket. Egyszóval az egy kenyérből és egy kehelyből való részesedés révén felismerjük, hogy "Isten családjába" tartozunk, és együtt sajátos és hatékony módon közreműködhetünk az igazságosság, a szabadság és a béke szilárd alapján álló világ építésében.

(pt)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu