|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"A világ elfelejtkezett Krisztus békéltető üzenetéről..." XII. Piusz pápa karácsonyi üzenete - 1939-ben XII. Piusz pápa, 1939. december 24-én, karácsony vigíliáján történelmi jelentőségű beszéddel fordult a világ közvéleményéhez, amelyben a második világháborús konfliktusba sodródott világhoz szólva a békés együttélés alapjait fogalmazta meg. (A szöveget a XII. Piusz pápa beszédeit közreadó kötet nyomán közöljük.) "A háború kimondhatatlan réme, melyet XI. Piusz mélységes fájdalommal előre látott - és nemes fennkölt lelkének fogyhatatlan energiájával minden eszközzel távol akart tartani a nemzetek viszályaitól - felszabadult, és ma már tragikus valóság. Fegyvereinek csörgése mérhetetlen keserűséggel borítja el szomorú tekintetünket, arra gondolva, hogy az Úrnak, a béke Fejedelmének szent születését ma az elszomorító, siralmas ágyúdörgés közben, a harci repülőgépektől való rettegésben, a felfegyverzett hajóhadak cselei közepett kell megünnepelni. És mivel úgy látszik, a világ elfelejtkezett Krisztus békéltető üzenetéről, az igazság szaváról, a keresztény testvériségről, sajnos egész sor cselekménynek voltunk tanúi, melyek nem egyeztethetők össze sem a pozitív nemzetközi jog követelményeivel, sem a természeti jog alapelveivel, sem magukkal a legelemibb emberi érzésekkel. Ebbe a kategóriába tartoznak: az előre megfontolt támadás egy kicsiny, dolgos és békés nép ellen a nem létező, nem akart és nem is lehetséges fenyegetés megtorlásának ürügyével; a bármely részről történt kegyetlenkedések és a pusztító eszközök meg nem engedett használata nem harcolók, menekülők, öregek, nők és gyermekek ellen; a méltóság, a szabadság és az emberi élet semmibevevése. Így olyan cselekedetek jönnek létre, melyek bosszúért kiáltanak Istenhez: Testvéred vére felkiált hozzám a földről (Ter 4,10). Ide sorolhatjuk még a mind jobban terjesztett módszeres keresztényellenes, sőt istenellenes propagandát is, különösen az ifjúság körében." (Ezt követően öt pontba foglalta össze azokat az elveket, amelyekre felépülhet a békés nemzetközi rend. Ez az öt pont röviden így fogalmazható meg:) 1/ Biztosítani az élethez és a függetlenséghez való jogot minden nemzetnek, nagynak és kicsinek, hatalmasnak és gyengének egyaránt. 2/ A nemzetek hagyjanak fel a fegyverkezési lázzal, törekedjenek leszerelési egyezményeket kötni, és ezeket az egyezményeket igyekezzenek betartani. 3/ A pápa javasolja, hogy hozzanak létre olyan nemzetközi jogi szervezeteket, amelyek képesek hatékonyan megvédeni és folyamatosan figyelemmel kísérni a meglévő nemzetközi egyezmények betartását. 4/ Nagyobb figyelmet kell fordítani a nemzetek, népek, valamint a faji kisebbségek jogos igényeire. 5/ "A legjobban megalkotott és a legjobban érvényesített szabályok is tökéletlenekké és végeredményben sikertelenségre ítéltekké válnak, ha a népek sorsának irányítói és maguk a népek nem engedik mind jobban magukba hatolni azt a szellemet, melyből egyedül fakadhat élet, vagyis a mély és erős felelősségérzet lelkületét, mely az emberi rendelkezéseket az isteni jog szent és rendíthetetlen normáival méri és latolgatja" - állapítja meg a hatvanöt évvel ezelőtti pápai karácsonyi üzenet. "Elvárjuk és reméljük, hogy azok közül, kiket velünk a hit köteléke egyesít, mindenki a maga helyén és hivatása határain belül emez eszmék, az igazságosságon alapuló valódi béke ez igazi céljaira irányítja nyíltan értelmét és szívét, hogy amikor a háború orkánja szűnőben és elmúlóban lesz, a nemzeteknél és népeknél támadjanak előrelátó és tiszta szellemek, akiket az a bátorság lelkesít, mely szembe tudja állítani az alacsonyrendű vérbosszú sötét ösztönével az igazságosság komoly és nemes felségét, a szeretet nővérét és minden igaz bölcsesség társát" - fejezi be XII. Piusz pápa. A megnyilatkozást tanulmányozva észrevehetjük, hogy a háború szülte eseményeknél mélyebb és egyetemesebb kérdéseket érintett hatvanöt évvel ezelőtt a pápa. Ezek azok a súlyos kérdések, amelyek rendezetlenségük folytán a mai nemzedékek életében is a legelevenebben élő problémák. Nem a pillanatnyi helyzetre épülő elvek ezek, hanem az örök isteni terven alapuló keresztény etikának a társadalomra és a nemzetközi együttélésre vonatkozó megfellebbezhetetlen tételei, melyeknek semmibevétele ma is népeket nyomoríthat meg itt a Kárpát-medencében, Európában, és szerte a világon. (- pp T-)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|