Feladatunk az értékek átadása

A Kultúra Pápai Tanácsának plenáris ülését március 14-16-án tartották. A résztvevők azt vitatták meg, hogy milyen módon lehet átadni és a kultúrák középpontjává tenni a hitet az új évezred elején. Mivel hamarosan húsz éve, hogy 1982. május 20-án II. János Pál pápa létrehozta a Kultúra Pápai Tanácsát, a plenáris ülés egyben megemlékezés is volt az alapításról. A résztvevők megvizsgálták, hogy a dikasztérium mennyire járult hozzá a hit és a kultúra találkozásához. Poupard bíboros emlékeztetett a pápa alapító levelére: a hit, amelyik nem válik kultúrává, nem maradéktalanul befogadott, és nem a maga teljességében megélt hit. Tíz évvel az alapítás után II. János Pál pápa az egykori Nem hívők Titkárságát a Kultúra Pápai Tanácsához kapcsolta, abban a meggyőződésben, hogy a kultúra területén kell találkozni mindazokkal, akik közömbösek, akik inkább a nem hívők, mintsem az ateisták táborába tartoznak.

II. János Pál pápa a plenáris ülés tagjaihoz intézett beszédében hangsúlyozta: eddig még soha nem látott szakadást figyelhetünk meg az erkölcsi és vallási értékek átadásának folyamatában, ami az egyház és a mai világ közötti egyfajta különválásához vezet. A jelen nehézségei közül II. János Pál pápa azokat emelte ki, amelyekkel a családok és az iskolai intézmények találkoznak. A keresztény üzenet átadása kihívás minden egyházi közösség számára. Fontos tehát, hogy az oktatási rendszerek főszereplői komoly antropológiai tanulmányokat folytassanak, hogy megértsék, mi az ember, és mi élteti. A családoknak nagy szükségük van arra, hogy segítséget kapjanak az oktatóktól, akik tiszteletben tartják az általuk vallott értékeket, még akkor is, ha ezek látszólag ellenkeznek a jelen társadalom által felkínált modellekkel.

A pápa rámutatott: a globalizáció jelensége, amely manapság kulturális tény, egyidejűleg jelent nehézséget és esélyt. Egyrészt arra törekszik, hogy egy szintre hozza a különféle közösségek sajátos önazonosságát, és azt olykor olyan ősi hagyományok pusztán folklorisztikus emlékeinek szintjére csökkentse, amelyeket megfosztottak tartalmuktól, eredeti kulturális és vallási értéküktől. Másrészt a globalizáció lehetővé teszi a kulturális korlátok felszámolását, egymás kölcsönös megismerését. Arra kötelezi a nemzetek vezetőit és a jóakaratú embereket, hogy mindent megtegyenek az egyének és kultúrák tiszteletben tartásáért, hogy biztosítsák a személyek és népek javát, hogy megvalósítsák a testvériséget és a szolidaritást. (VR/MK)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu