Az Élet munkatársai

Felkelt a Jó Pásztor, hogy nyáját az élő vizek forrásához vezesse. Ami Szűz Mária szíve alatt elkezdődött, az Atya kebelén célba ért. Megváltásunk beteljesedett, Alleluja!

Amilyen a nagyböjtöd, olyan lesz a húsvétod - szokták mondani. Ebből a szempontból az idei húsvét gazdagnak mondható. Sok minden történt idehaza és a nagyvilágban az elmúlt negyven nap alatt: virrasztás a választások Isten akarata szerinti megvalósulásáért, egyházellenes kirohanások, a Terror Háza múzeum felavatása, az új Nemzeti Színház átadása, a Tragédia bemutatása... Kitekintve a világba kevés olyan kontinens van, ahol ne lenne háború. Leértékelődött az ember élete. Tudósok kísérleteznek azon, hogy az életet meghosszabbítsák, miközben a tudomány oltárán magzatokat áldoznak föl.

A legfájdalmasabb az idei nagyböjt eseményeit áttekintve talán mégis az, ami a Szentföldön történik. A megváltás földje utcai ütközetek színtere. Harckocsik dübörögnek Betlehemben, találat érte a katolikus egyetemet, mindennaposak a robbantások és a még kíméletlenebb retorziók. Előttem egy kép a Szentatyáról, amint a nagy jubileumi évben felkereste Jeruzsálemet, a Feltámadás-bazilikát - így nevezik az ortodoxok a Szentsír-templomot -, és Jézus sírjára hajolva imádkozott. Megható, távoli kép - pedig csupán két éve ennek.

Ugyanaz a helyszín egy még távolabbi eseményt idéz: kétezer évvel ezelőtt Jézus, az Isten Fia legyőzte a halált, megváltott bennünket, és a sírból dicsőségesen feltámadt. Békét és életet hozott a világba - minden embernek, aki befogadja őt.

Azon a húsvéti reggelen, a keresztény naptár első vasárnapján asszonyok mentek ki a sírhoz, hogy Jézus halott testét illatos olajjal megkenjék. A halál munkatársaiként érkeztek, hogy megadják a végtisztességet annak, akit szerettek. "Nincs itt, föltámadt!" A gyászoló asszonyok, Jézus szenvedésének és halálának tanúi az élet munkatársaiként indultak vissza a sírtól. Ez a feltámadás üzenete, gyökeres változás. Akik halottat kerestek, feltámadottat hirdetnek. Minden új távlatot kap: "Az elsőkből utolsók lesznek, és az utolsókból elsők." - Az asszonyok evangelizálják az apostolokat. Aki az első akar lenni, az mindenki szolgája lesz. - "Isten a szegényeket, az alázatosakat fölemeli, és a gazdagokat elbocsátja üres kézzel." - "Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti Jézusért, az megmenti az örök életre!"

Azon a húsvéti reggelen felbolydult az élet Jeruzsálemben. Mária Magdolna is kint járt Jézus sírjánál. Amikor látta, hogy a követ elhengerítették, az apostolokhoz szaladt. Péter és János, torkukban dobogó nyugtalan szívvel, kétségek között futottak a sírhoz. Mindenki tett-vett, nyüzsgött, de ami igazán történt, azt kevesen látták meg. Megszületett az Élet Jeruzsálem külvárosában, a Golgota mellett, egy magára hagyott sírban. Beteljesedett, amit a zsoltáros mondott: Mindnyájan akkor és ott születtünk. Azon a húsvéti hajnalon, amikor az Atya életre keltette a Fiút, az új vetés zsengéjét, hogy vele együtt meghalva, vele együtt mindnyájan életre támadjunk. Mennyire igaz a mondás: "Igazán csak a szívével lát az ember!"

Mária Magdolna látta a félregörgetett követ, az üresen tátongó sírkamrát. "Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!" Már megszületett benne a gyanakvás: valaki ellopta őt.

Simon-Péternek már nem megy olyan könnyen a futás, mint egy fiatalembernek. Zihál, verejték patakzik a homlokán, mire odaér a sírhoz. Tekintete kétségbeesett. Felvillan előtte egy kép, meg hangfoszlányok a múltból: "Te Péter vagy, és én erre a sziklára ..." De most Simon Péter szaladt a sírhoz, nem Péter, a kőszikla. Belépett a sírkamrába, és mindent jól szemügyre vett. Látta az összehajtogatott lepleket. Nem szólt semmit, csak várt és hallgatott. Ne siessük el a döntést! Halogatta, mint mi is sokszor... Kézzelfogható bizonyítékok kellenek.

Végül János hajolt be a sírba, az átható tekintetű apostol, akit ikonográfiáink sassal ábrázolnak. Látott és hitt! Ahol más csak tényeket, dolgokat és eseményeket látott, ő észrevette a szerető Isten jelenlétét. Igaz, ő volt a szeretett tanítvány, aki hagyta, hogy megtalálja őt a Jó Pásztor szeretete, és hogy szavai, tettei átjárják szívét és érzésvilágát!

Boldog János! Szívével olvasott az események mögött. A kereszt alatt szemlélte a határtalan szeretetet, az üres sírnál megpillantotta annak végtelen, mindent átformáló erejét.

Húsvét hajnalán szemléljük együtt az üres sírnál Mária Magdolnát, Simon Pétert és Jánost. Mindhármukból van bennünk valami. Olykor olyanok vagyunk, mint Mária Magdolna: következtetéseinkben túl gyorsak és felületesek. A megszokás alapján ítélkezünk másokról, hitről, a világról. Máskor Simon Péterrel együtt némán állunk az események előtt, és nem merünk dönteni. Legjobban Jánosra szeretnénk hasonlítani, aki gondolkodás nélkül hitt, és azonnal válaszolt Jézus szeretetére.

A hívő embert húsvét teljes egészében átalakítja. A szeretet megnyitja szívét, értelmét, és mindent más fényben lát. A feltámadt Bárány világossága beragyogja a világot. Látszólag semmi nem változott. Minden ugyanolyan, mint volt: mégis, semmi nem a régi. Minden új távlatot nyert! A világban tovább zajlanak a háborúk, az életellenes megnyilvánulások, továbbra sincs fedél minden harmadik ember feje fölött, és minden második ember alultáplált, de valljuk, hogy mindez visszafordítható. Idehaza választási kampánytól hangos a közélet, és mindazok, akik számára fontos a család, a katolikus nevelés, a keresztény nemzeti értékek tiszteletben tartása, lélegzetvisszafojtva várjuk az első fordulót. Nemzedékeken át megtépett, meggyötört ország, kifosztott családok - a nehézségek láttán is bízunk a jövőben. Mert Jézus él, és a húsvéti öröm beragyogja életünket. Ki szakíthat el minket Isten szeretetétől? Betegség, szenvedés, nyomor, félelem, halál és megannyi más gyötrelem továbbra is elkísérik életünket, de még inkább annak szeretete és élete, aki legyőzte a halált. Amikor gyönge vagyok, akkor vagyok igazán erős - mondhatjuk Szent Pállal. Mert Krisztus feltámadt, Alleluja! Ő a mi erőnk és életünk. Legyünk az Élet munkatársai!

Papp Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu