Uj Ember

2002.03.31
LVIII. évf. 13-14. (2800-01.)

Főoldal
Címlap
Az Élet munkatársai
A feltámadás jelei Albániában
Kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepet kívánunk
Lelkiség
Az új élet első tanúja
Húsvétvasárnap
Vallomás a Bárányról
A két hét liturgiája
A év
Ünnep
Reménységre újjáteremtve
Húsvét 2. vasárnapja
A bor és a víz titka által
A katekumenátus útján: a "beavatás"
ÉLET ÉS LITURGIA
Ünnep
Húsvéti gondolatok
Lassan, de biztosan
Lelki ismeret
Ki hallja meg a harangszót?
Mindennapok embertragédiája
Ünnep
Húsvét - a remény ünnepe
Jézus miséje
Ünnep
Főünnep - áthelyezve
Április 8.: Gyümölcsoltó Boldogasszony
Gyümölcsoltó Boldogaszszony - mai szemmel
A jég fogságában
Szűz Mária köszöntése
Fórum
A megírt és a megélt kereszténység földje...
Bíró László püspök egyiptomi mozaikja
Ünnep
Figyeld a jelet, hogy megismerd a lényeget!
A keresztségről, a húsvét szentségéről
Egy húsvéti könyörgés
Jegyzetek a liturgiáról
Húsvét előtti gondolatok
Ünnep
Húsvét - Átkelés
Az Új Ember húsvéti lelkigyakorlata
"Az ünnep valóban közös..."
Beszélgetés Mádl Dalma asszonnyal, a Magyar Köztársaság elnökének feleségével
Párbeszéd
Az emberebb emberért
Amerikában és Magyarországon
A jóság elszántságával
Látogatás Milan Rúfusnál
Ünnep
Elfeledett igazság apostola volt...
Szent Fausztina nővér élete és küldetése
Térségünk Lourdes-ja, Fatimája lehet...
Az épülő krakkói bazilika magyar kápolnájáról
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
"Varázslatok" a templomban
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Kövek, könyvek - kincsek
Kalocsa első ezer évének kulturális élete
A kitartásról
A mozgássérült szemével
Fórum
Hetvenéves volna...
Antall József emlékezete
Fényi Ottó
Ötven éve halt meg Szeghy Ernő
Vargha Damján ciszterci, pécsi egyetemi tanár
Fórum
IV. Károly - úton a boldoggá avatás felé
Milyen ember volt a nagyapám?
Fórum
Földi föltámadás Beregben
Fórum
Mit remélhet a fiatalság a Fidesz-MDF-től?
Gazdasági növekedés után az életminőség változása - mondja Varga Mihály pénzügyminiszter
Húsvéti szomorúság
Súlyos aggodalmak a népszámlálás miatt
Haydn-vasárnapok
Fórum
Válasz a választásban
Magyar írók és költők a felelősségről
Élő egyház
Ciszterciek örömei, gondjai
Mi foglalkoztatja a katolikus nőket?
Új évezredben, új szívekkel
Egyházak és önkormányzatok a kultúráért
Pécsi disputa a közös értékvédelemről
Csehimindszenten is ünnepelnek
Élő egyház
Hit, remény, hazaszeretet
Keresztény, nemzeti találkozó Lezsák Sándor vezetésével
Belga szerzetesnő - a magyar egyházért
Jubileumi fizikaverseny
Ti vagytok a föld sója!
Ifjúsági gyalogzarándoklat Márianosztrára
Élő egyház
Gyónás - gyóntatás
Nagycsütörtöki levél a papokhoz
Feladatunk az értékek átadása
Pápai apróságok
A pápa lányai
Ifjúság
Mikor tértél meg?
Segítünk, hogy te is ott lehess!
Pályázat! --- Pályázat! --- Pályázat! --- Pályázat!
Mindennapi feltámadás
Rejtvény
Szerkessze újra!
Fórum
Az egyetlen magyarázat...
Hetvenöt éve halt meg Prohászka püspök
Húsvéti meglátások, húsvéti fények
Fórum
A felvirágzás kora
Vasárnapi üzenetek
Az egység lehetséges
Kodolányi János: Julianus barát
A csendlaki parókiától a szibériai hómezőkig
Mozaik
Budapesti Tavaszi Fesztivál 2002
Keresztút a nemzetért
Új nemzeti parkunk
Szent Benedek
Légy vendégünk

 

ÉLET ÉS LITURGIA

A katekumenátus útján: a "beavatás"

A hosszabb-rövidebb ideig tartó felkészülés befejező eseménye és csúcspontja: a beavatás, vagyis a beavató szentségekben - a keresztségben, a bérmálásban és az eucharisztiában - való részesedés.

Az újszövetségi iratok a krisztusi parancsról, az első pünkösd eseményeiről, a keresztség szentségének jelentőségéről és teológiai tanításáról beszélnek, az őskeresztény iratok szólnak a kiszolgáltatás idejéről, módjáról is. A legrégibb zsidó-keresztény irodalmi emlék, az I. század végén keletkezett Didachéígy ír: ...élővízben (forrás vagy folyóvízben) kereszteljetek az Atya és Fiú és Szentlélek nevére (vö.: Mt 28,18-19). Ha nem áll rendelkezésre élővíz, keresztelj más vízben; ha lehet hidegben, ha nem, melegben. Ha egyik sem áll rendelkezésre, háromszor önts vizet a fejére, az Atya és Fiú és Szentlélek nevére (7,1-4). Alámerítéssel kereszteltek tehát, csak szükség esetében alkalmazták a leöntést.

Szent Jusztinusz, a filozófus a római Antonius Pius császárnak írta Első Apológia című művét (170 körül). Akik hittel felkészültek és alkalmasnak mutatkoznak, azokat megkeresztelik: elvezetjük oda őket, ahol a víz van, és ahogyan mi is újjászülettünk, ugyanúgy ők is újjászületnek, amikor a mindenség Atyja, uralkodó Istene és a mi Megváltónk, Jézus Krisztus és a Szentlélek nevében elvégzik ezt a lemosást a vízben (61-62). Majd a testvérekhez vezetik őket, közösen imádkoznak, kenyeret és bort visznek az elöljárónak, aki dicséretet mond a mindenség Atyjának a Fiú és a Szentlélek által. Kiosztják a hálaadás kenyerét a jelenlevőknek, sőt még a távollevőknek is visznek belőle.

Hippolütosz a III. század elején az Apostoli hagyomány című művében elmondja, hogy a beavatandók az utolsó éjszakát imádságban, a Biblia olvasásával töltik. "Amikor a kakas megszólal, közelítsék meg a vizet". Először a gyermekeket, majd a férfiakat, és utoljára a nőket keresztelik meg. A gonosz léleknek való ellentmondás után "a keresztelendő menjen a vízbe, a keresztelő pedig tegye rá a kezét, kérdezvén: Hiszel-e Istenben, a mindenható Atyában? »Hiszek« válasza után keresztelje meg, először kezét a fejére helyezvén" (első alámerítés). Hasonlóképpen végezze a Jézus Krisztusban és a Szentlélekben való hit megvallásakor is. Ezután felöltöznek, és bemennek a templomba, ahol a püspök megkeni őket a szent olajjal, ők viszik a kenyeret és a bort az oltárhoz, és magukhoz veszik az Úr testét.

A beavatás szentségeit húsvét éjszakáján szolgáltatták ki, mivel szoros kapcsolat állt fenn a keresztség és Urunk feltámadása, a bűn rabságából az új életre való belépés között. Ezért ma is ezt ajánlja az egyház.

A húsvéti vigília ünneplésében a húsvéti gyertya megáldása és az örömének eléneklése után a szentírási olvasmányok következnek. Az olvasmányok után következik a keresztség (bérmálás) szentségének kiszolgáltatása. A vigíliát vezető lelkipásztor kiszólítja a keresztelendőket, és az egész hívő közösség együtt imádkozza a Mindszentek litániáját. A víz megáldásának imája bibliai képekkel igazolja a keresztség szentségének jelentőségét.

Isten már a teremtés kezdetén csodálatos erőt adott a víznek - majd a vízözön minden szenny pusztulását okozta. A választott nép átkelt a Vörös-tengeren, így a megkereszteltek előképe lett. Jézusra a Jordán folyóban leszállt a Szentlélek ereje, feltámadása után tanítványainak megparancsolta, hogy tanítsák és kereszteljék meg a népeket. A keresztség lényege, hogy az ősbűn szennyétől az ember tisztára mosva új életre születhessék.

A keresztelendők ellene mondanak a gonosz léleknek, és megvallják hitüket a hívek előtt, majd részesülnek a keresztség szentségében. A mai gyakorlat a leöntéssel való keresztelés. A pap keresztvizet merít egy kancsóba, és háromszor a keresztelendő fejére önti e szavakkal: én megkeresztellek téged az Atya, és a Fiú, és a Szentlélek nevében. Ekkor felnőtt esetében mindjárt megtörténhet a bérmálás (ebben az esetben a keresztelő pap is bérmálhat), vagy ennek elmaradása esetén a krizmával való megkenés. A keresztség hatását világítja meg a fehér ruha átadása, hogy új teremtménnyé lettek. Az égő gyertya Krisztus világosságát és küldetésüket jelzi.

A hívek pedig ezután égő gyertyával a kezükben újítják meg keresztségi ígéretüket. Ilyen alkalommal méltó, hogy az adományokat az újonnan megkereszteltek vigyék az oltárhoz, és a szentmisében szentáldozáshoz is járuljanak.

A húsvéti Szent Háromnap liturgikus eseményei segítenek, hogy minél jobban átélhessük üdvösségünk legszentebb misztériumait.

Verbényi István

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu