A feltámadás jelei Albániában

Sehol nem könnyű kereszténynek lenni, de Albániában különösen nehéz volt - és nemcsak az utóbbi évtizedekben, amikor a kommunizmus kegyetlenül irtotta a vallás minden jelenségét. E mediterrán országban a kereszténység gyökerei az apostoli időkre nyúlnak vissza: legősibb egyházmegyéjét 385-ben alapították. Az ország északi része mindig hű maradt Rómához, míg a déli rész az 1054-es egyházszakadás után ortodox irányban fejlődött. A török hódoltság évszázadai alatt a lakosság nagy része muzulmán hitre tért.

Először ünneplik a húsvétot a januárban felszentelt tiranai Szent Pál-székesegyházban

1945-ben, a kommunisták hatalomra kerülésekor a népesség 68 százaléka muzulmán, 19 százaléka ortodox és 13 százaléka katolikus volt. A katolikus egyház főleg északon volt erős. A kommunizmus időszakában a katolikusokat és minden egyház követőit módszeresen üldözték: a külföldi misszionáriusoknak el kellett hagyniuk az országot, a papokat, a szerzeteseket és az elkötelezett világiakat bebörtönözték. A katolikus templomokat bezárták, az egyházi iskolákat államosították, és a Szentszékkel minden érintkezési formát lehetetlenné tettek. Az albán kormány 1967-ben deklarálta, hogy sikerült minden vallást megszüntetnie az országban, és kikiáltották a világ első "ateista állam"-át.

A templomok lerombolása és a papság kiirtása ellenére azonban a hit nem halt ki Albániában, hanem titokban tovább élt a hívők szívében. Pedig egészen a nyolcvanas évek végéig az albán hívőknek és a kevés életben maradt papnak (mindössze egy püspök, Msgr. Troshani élt már), a jövő kilátástalannak tűnt. Az albán egyházüldözés talán a legszélsőségesebb és legkegyetlenebb fejezetét képviseli a kelet-európai kommunista rendszerek vallásellenes politikájának.

A kommunizmus bukása után, 1990-től a vallásgyakorlás újra szabaddá vált. II. János Pál pápa 1993. április 25-én egynapos látogatást tett az országban, melynek során felszentelt négy püspököt, így ismét felépülhetett a helyi katolikus hierarchia. A történelem első albán bíborosát 1994 novemberében nevezte ki a pápa.

Az egyház újjáépítése lassú és nehéz folyamat. A szabadság azonban meghozza gyümölcseit. Ma már száz katolikus pap és több mint kétszáz szerzetesnő tevékenykedik az országban, de még így is több mint hatezer katolikus jut egy papra, (háromszor annyi, mint Magyarországon). Katolikus templomok, iskolák, kórházak épülnek országszerte. Ez év elején szentelték fel az ország fővárosának új székesegyházát, és a legújabb hír, hogy a tiranai nemzetközi repülőteret a leghíresebb albánról, Kalkuttai Teréz anyáról nevezték el. Mi más ez, ha nem a feltámadás jele?

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu