Térségünk Lourdes-ja, Fatimája lehet...

Az épülő krakkói bazilika magyar kápolnájáról

Puskás László görög katolikus pap és elismert festő is. Ő tervezi a Krakkóban, az Isteni Irgalmasság-bazilikában létesítendő magyar kápolna belső kialakítását.

Puskás László vázlata a magyar kápolnához

Hogyan került kapcsolatba a magyar kápolna tervével?

- Két évvel ezelőtt Seregély István érsek úr felkérésére egy nagyméretű mozaikot készítettem az egri érseki kollégiumban. E kép készítése közben megkeresett Antalóczi Lajos atya, aki megismertetett a Krakkó külvárosában épülő bazilika altemplomában elképzelt magyar kápolna tervével. Ennek ötletét még ő indította útjára. Látva egri munkámat, azt kérdezte, egy mozaikkép elkészítésével hozzájárulnék-e a szakrális tér kialakításához. Antalóczi Lajos halála után Katona István egri segédpüspök vette át a magyar kápolna képviseletének ügyét. Tavaly tavasszal ki is utaztunk Lengyelországba, de akkor még toronydaru magasodott a leendő magyar kápolna helyén. Decemberben Kovács István krakkói magyar főkonzul közvetítésével találkozhattam Macharski bíborossal, aki elmondta, milyennek képzeli el az épületet. Utalt arra, hogy a vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomát, illetve annak szellemét szeretné valamilyen formában itt is megjeleníteni.

Milyen környezetben helyezkedik el a készülő kápolna?

- Az altemplom központja egy kör alakú tér, melyhez félkörben négy kápolna kapcsolódik. A szentély mögötti üvegablakon keresztül a betérők ráláthatnak majd erre a központi térre, melynek oltárképe Szent Fausztina látomását jeleníti meg. A gondolat mindenképpen megragadott, hiszen sajátos multifunkcionális jelleget ad az, hogy a kápolna így önmagában és a nagy összefüggésben is megállja majd a helyét. A magyar kápolnán kívül az olaszoknak és a franciáknak lesz saját kápolnája, és kialakítanak egy görög katolikus szentélyt is.

A mi kápolnánk nem akar magyar "gettó" lenni, amely kizárólagosan magyarok használatában állna. Azt szeretném, ha a lengyel-magyar egyházi, történelmi viszonyt is reprezentálná. A bazilikában pedig nagyobb régiónk, Kelet-Közép-Európa, sőt a kápolnákkal a keresztény Európa egésze megjelenik majd, sugallva az egyház egyetemességét. Ez azért is lényeges, mert az Isteni Irgalmasság napja mára a világegyház ünnepe lett. Az objektum alapkoncepciója erre az isteni irgalmasságra épül. Olyan nemzetközileg is elfogadott zarándokhellyé szeretnék tenni az építtetők, amely - elsősorban a hely teológiai üzenete miatt - a térség Lourdes-ja, Fatimája lehetne.

Azt javasoltam, hogy a szentek közösségének gondolata hassa át a magyar kápolna belső terét. Szerintem az isteni irgalmasság jelenléte a magyarság életében abban érhető tetten leginkább, hogy a Gondviselés kortárs szenteket, boldogokat és vértanúkat adott nekünk. Tavaly például a Szentatya ukrajnai útja során harminc személyt avatott boldoggá, köztük Romzsa Tódort. De említhetném Apor Vilmost, Mindszentyt és másokat. A készülő kápolna az ő tiszteletüket is őrizné, akikre felnézhetünk, akikhez igazodhatunk, akik hitüket megalkuvás nélkül képviselték.

Hogyan képzeljük el a készülő magyar kápolnát?

- Formája körcikkre emlékeztet. Területét tekintve nem nagy. Legkeskenyebb része, a szentély üvegablaka 4,5 méter széles, az oldalfalak a sajátos térszerkezetből adódóan eltérőek: 13, illetve 11 méter hosszúak. A hátsó, íves fal pedig 13 méteres. Az angyalos címerrel díszített oltár mögött, a már említett központi teret láttató üvegfal fölé a tervek szerint mozaik kerül, amelynek központi alakja Krisztus lesz, balján Mária, Szent László és Szent Kinga, jobbján Szent István, Szent Hedvig és Szent Erzsébet áll majd. A két oldalfalon - az oltár fölötti öszképhez igazodó - festett táblaképeken magyar szentek, boldogok, és a közelmúltban élt, kiemelten tisztelt boldog emlékű magyarok ("Isten Szolgái") lennének megjelenítve. Az imádás mozdulatával Krisztus felé forduló, félprofilban ábrázolt alakok megfestésénél Somogyi Győzőre gondoltam. A tizanhat képből négyet, melyek görög katolikus papokat, vértanúkat ábrázolnak, én festeném, kicsit "ikonosabb" formában. Dédelgetett tervem, hogy a kápolna számára megpróbáljuk megszerezni Szent István úgynevezett lembergi karereklyéjét, melyet jelenleg egy kis lengyel városban múzeumi tárgyként őriznek. Jó lenne, ha méltó szakrális térbe, egy magyar kápolnába kerülhetne - anélkül, hogy elhagyná Lengyelországot. Az ereklyetartó üvegszekrénye a templom és a kápolna felől egyaránt látható lenne. Azt szeretném, hogy a kápolna és a képsorozat struktúrája is az egyház sokszínűségét, ugyanakkor egységét közvetítse. Az egység záloga, ha mindnyájan Krisztus felé fordulunk.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu