Uj Ember

2000. augusztus
20-27.
LVI. évf. 34-35. (2717-18.)

Megjelent az Új Ember Magazin augusztusi száma

Főoldal
Beszélgetés az elnökkel
Fenntartás és érdek nélkül
Mádl Ferenc a gyökereiről, jogról, erkölcsről, a magyarok esélyeiről
Három templom
Nagybörzsöny ékessége
Isaszeg földmozdító hite
A világ „közepin”
Kalocsa-Kecskemét
„Nagyon szépet álmodtunk...”
Megkezdődött a szinódus utáni munka
Hittanya a pusztában
Élő múlt
Udvarházból kolostor, kolostorból végvár
Zalavár — múltunk egyik rejtőhelye
Templomok
„Égő” emlékezés
Jubileumi ankét
Régi templomok mai üzenete
Misszió
Menjetek, tanítsatok..., kereszteljetek meg... minden népet (Mt 28,19)
Interjú
A gondviselés nyitja meg az utakat
Beszélgetés Paskai László bíboros-prímással
Idővel kevés magyar papra lesz szükség Nyugaton
Beszélgetés Miklósházy Attila püspökkel
A közoktatás kovásza…
Tanévkezdésre – Keresztény pedagógia Magyarországon - Beszélgetés Farkas István piaristával
Lelkiség
A sziklára építő tanítvány
Elmélkedés a Szent István-napi evangéliumról
Mit tudunk róla és örökségéről
Pieta
A két hét liturgiája
Lélek és élet
Egy doboz antibiotikum
Kemény beszéd?
Elmélkedés az augusztus 27-i evangéliumról
Séta az esztergomi Várhegyen
Horváth István régész-igazgatóval
Érvek vélemények
Az is, hogy Jézus pártus hercegnek született? (1.)
„Minden lehetséges”?
Örökkévaló vagy teremtett?
Jegyzetlap
Fórum
Mit tehetünk mi, katolikusok?
Lelki ismeret
Egy szál vadrózsa
Levél a frontról
Magyar metszetek
Múlt és jelen
Léleképítés a Pilisben
A katolikus sajtó tavaszi találkozójának emlékei
A Korona lilioma
„Vedd el e nép múltját...“
„Örvendezz, királyi város…
Honismereti Akadémia Székesfehérváron
Épülő kapcsolatok
Példa nélküli pillanat
Szent István és Hierotheosz keleti kanonizációja
Kereszténység – kultúra – párbeszéd
Kárpát-medencei médiatalálkozó Szent Márton hegyén
Ökumenikus magyar összefogásért
Ifjúság
Irodalmi és zenei szalon a Vojnovich-Huszár villában
Menyegző, örök szövetség
„Akik készen voltak, bevonultak vele a menyegzőre.” (Mt 25,10)
A szeretet nem ismer sem időben, sem térben távolságot
Az örökkévalóság képmása
Mindennapi kenyerünk
Névnap
A lantzene legyen mindenkié!
Kónya István lantművész koncertjei
Mozaik
Világok világa
„Mailáth“-találkozó
A Szent József-templom ünnepe Csongrádon
Őfelsége kapitánya
Rejtvény
.

 

Irodalmi és zenei szalon a Vojnovich-Huszár villában

Régen, – a talán nem végérvényesen letűnt időkben – nem volt ritkaság, hogy kulturális szalon működött egy-egy család otthonában. Itt jöttek össze azok, akik kedvelték az irodalmat, a zenét és beszélgetni is szerettek egymással egy pohár bor kíséretében. A Fodor család ezt a polgári hagyományt igyekszik feléleszteni.

Történt, hogy a családhoz került az a villa, amelynek utolsó híres lakója Dr. Huszár Géza matematikus volt, aki a kultúra szerelmeseként maga is rendezett zenei esteket. A Fodor család nagy szeretettel és kitartással arra vállalkozott, hogy felélesszék az estek hangulatos világát. Eleinte ők maguk zenéltek barátaiknak. Tehették, hiszen Péter, a családfő a Nemzeti Filharmonikusok nagybőgőse; felesége, Homlok Júlia a Bartók Béla konzervatórium hegedűtanára. Mindhárom fiuk hegedülni tanult: Tamás a Dohnányi Ernő szimfonikus zenekar koncertmestere, Dániel pedig az idén végzett a Zeneakadémián. Péter karthauzi szerzetes, távol él a családtól.

Később számos kollégát hívtak. Tapsolhatott a közönség például Jandó Jenő és Hegedűs Endre zongorajátékának, vagy a világhírű Zsigmondi Dénes hegedű estjének.

Tamás felesége, Erika pedig irodalmi estek szervezésébe fogott. Hallhatta a közönség Eperjes Károly önálló műsorát, Kányádi Sándor érzelemgazdag szavait, Jordán Tamás József Attila estjét, vagy Szabó Gyula versmondását.

Ősz és tavasz között a villa három gyönyörű szobája ad otthont az esteknek. Aki belép, azonban nem csak koncertre vagyszínházba” jön. A család hölgytagjainak szendvicseivel, süteményeivel, no meg borral is megkínálják. (Júlia asszony padlizsánkrémje és bodzaszörpje feledhetetlen)

A kert szépsége is a család áldozatos munkáját dicséri. Nyáron a produkciók színhelye a terasz, a közönség pedig a kertben foglalhat helyet. Az idén itt a Millenniumi esték előadássorozatát láthatja a közönség.

Ezt acsodát” azonban nagyon nehéz működtetni. A család számára a villa puszta fenntartása is egyre nehezebb feladat. A kor követelményeinek megfelelően pályáznak és kilincselnek ők is. De vajon mikor ér el azokhoz ez a csoda, akik adni is tudnak, hogy mindez fennmaradjon. Mikor érdeklődnek majd olyanok is, akik anyagi lehetőségeiket tekintve szponzorok, figyelmüket, felelősségüket tekintve pedig, mecénások?

A Fodor család mindenesetre már a 2000/2001-es évadot tervezi. Folytatják, amit elkezdetek, és új utakat is keresnek. Ősztől – talán – irodalmi szalonok keretében kortárs írókkal beszélgethet a közönség egy kis kávé és sütemény mellett...

Sudár Annamária

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu