Kecskemét a keresztény pedagógia egyik hazai fellegvára. Nagy szerepe van ebben az itt élő és dolgozó Farkas István piaristának, akit tanítványai, munkatársai a bizalmas szeretet hangján többnyire Lupus atyának szólítanak. Az ő nevéhez fűződik az Európa Értékrendjéért Pedagógiai Egyesület megalapítása, amely tevékenysége során többek között koordinálta a Katolikus kerettanterv elkészítésének munkáját, ezenkívül évről évre lelkigyakorlatokat és továbbképzéseket szervez a katolikus iskolák pedagógusai számára. A közelmúltban lezajlott idei kecskeméti képzés során beszélgettünk Farkas Istvánnal a katolikus pedagógia jelenlegi helyzetéről, s vele kapcsolatos gondolatairól.

„...az egységet kell szolgálnunk...“

– Nagyon fontosnak tartom, hogy a katolikus pedagógia a magyar közoktatás szerves része legyen, és hiteles módon, szakmailag igényesen kovászként tudjon rá hatni. Mindenekelőtt az egységet kell szolgálnunk, az uniformizálás veszélyének elkerülésével. Ugyanakkor meg kell jelenítenünk sajátos színeinket, értékeinket is. A keresztény pedagógia a közoktatásban ugyanazt a missziós szerepet tölti be, mint a világban az egyház, amely a II. vatikáni zsinat tanítása szerint „az egész emberiség egységének jele és eszköze”.

Szakmai igényességről beszélt az imént. Mi biztosítja ezt a magyar iskolákban?

– 1985-ben megszűnt a szakfelügyelet, amellyel – egy diktatórikus hatalom eszközeként – megnyomorították a közoktatást. Azt akarták ellenőrizni mindenféle módon, hogy a tanítás mennyire folyik a marxista világnézet alapján. Ilyen értelemben jó, hogy megszabadultunk e terhes örökségtől. Az iskoláknak viszont szükségük van külső szakmai ellenőrzésre, minőségbiztosításra. Ezért alapította meg 1999 tavaszán az oktatási miniszter az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot (OKÉV). Ez az intézmény teljesen szakmai alapon, ideológiai, napi politikai hatásoktól és egyéni érdekektől függetlenül igyekszik megteremteni a pedagógiai munka értékelésének alapjait. Feladata többek között egy szakértői gárda akkreditálása, majd továbbképzése. E munkában a központ döntés-előkészítő bizottságának elnökeként veszek részt. Azok pályázataival foglalkozunk, akik a pedagógiai szakértők listájára szeretnének felkerülni.

Szükséges-e külön garancia a keresztény szellemiségű iskolák esetében?

– Minden értékelésnek és mérésnek van filozófiai, világnézeti háttere. Egyházi oldalról a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet is súlyt helyez arra, hogy legyenek saját szakértőink és vizsgaelnökeink. Egy más világnézetű ember csak töredékesen mondhat véleményt iskoláink munkájáról, hiszen sok esetben más fogalmakat használ, mások a mérési, értékelési szempontjai. A továbbképzési intézet a négy történelmi egyház pedagógusaiból létrehozott egy gárdát, amelynek tagjai elsajátítják a világi pedagógia minőségbiztosításának eddigi tapasztalatait. Ezt gondoljuk át azután a keresztény világnézet és emberkép alapján, hogy megfogalmazzuk: mi mit tartunk fontosnak mérni, és milyen skálán. Ugyanakkor azt is szem előtt tartjuk, hogy az emberi életben sok minden nem számszerűsíthető.

Gondolom, e terv megvalósításának része az a pedagógiai vezetőképző tanfolyam, melynek indításáról az Új Ember is hírt adott.

– Többek közt e közlésnek köszönhetően szeptemberben megkezdődhet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az a négyszemeszteres, posztgraduális képzés, amelynek célja, hogy keresztény világnézeti és filozófiai háttérrel is rendelkező pedagógiai vezetőréteget biztosítson iskoláink számára. Rövid idő múlva intézményeinkben csak az lehet pedagógiai szakértő, minőségbiztosító vagy vezető, aki ezt elvégezte. Így lehet szakmai hitele és tekintélye a vezetőknek. A hosszú távú fejlesztéshez hozzátartozik majd, hogy minden nagyobb iskola küld egy-két embert e szakképzettség megszerzésére.

Pedagógiai egyesületük egy teljes – tizenkét évfolyamra szóló – tankönyvsorozat kiadását kezdte meg. A Világlátó nevű tantárgy első két kötetéről lapunk is hírt adott. Mi indokolja egy saját tankönyvsorozat kiadását?

– A tanítás folyamatának természetesen a diák és a pedagógus a legfontosabb szereplője, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tankönyvek jelentőségét sem, amelyek tartalma és megjelenése egyaránt nagy hatást gyakorol a gyermekekre. Elegendő arra gondolni, hogy egy év során hányszor veszi kezébe egy diák a tankönyveit. Nagyon fontos, hogy e könyveknek lelke legyen. Sajnos, jelenleg is vannak forgalomban olyan kiadványok, amelyekről egyházellenességük miatt – ha nem tudnánk, hogy a kilencvenes években adták ki – azt hihetnénk, a Rákosi-korszakban jelentek meg. (Az egyik szöveggyűjtemény például Árpád-házi Szent Margit legendájából szinte csak azt a részletet emeli ki, amely szerint a királylány tetves volt, és derékon alul nem mosakodott. Ez tudatos torzítás.) Ezért határoztuk el, hogy a katolikus kerettanterv alapján írunk egy teljes tankönyvsorozatot, amelyet bármely iskolában lehet használni. Ennek már több kötete megjelent. Most van nyomdában a Világlátó harmadik része. Ez a tantárgy a korábbi környezetismeret-, technika- és rajzórákat váltja ki. A Zene-Játék című könyvnek pedig hamarosan a második része lát napvilágot. Az egyesületünk Kyrios Kiadójának gondozásában megjelenő teljes tankönyvsorozat körülbelül tizenöt év alatt fog elkészülni.

A magyar iskolákban használt tankönyvek szakmai, pedagógiai, technikai minőségét mi szavatolja?

– Az Oktatási Minisztérium nagy figyelmet szentel a tankönyvkiadásnak. Alaposan megszűrik, hogy mi kerülhet a tanárok és diákok kezébe: 1998-ban a benyújtott műveknek mindössze tizenhat százaléka kapta meg a tankönyv-minősítést. Egy tíz szempontot tartalmazó skála alapján teszik mérlegre a könyveket. Ha valamelyik e szempontok közül akár csak egynek nem felel meg, már nem lehet tankönyv.

Ugyanez a helyzet a hittankönyvek esetében is?

– Az az elv, miszerint a természetesre épül a természetfeletti, igaz a világi tankönyvek és a hittankönyvek viszonylatában is. Ez a tíz szempontú skála segítséget nyújthat egy minden szempontból kiváló hittankönyvsorozat megíratásához. Az oktatási miniszter – tudva, hogy az egyházi könyvkiadást a szocializmus éveiben az állam ellenőrizte és cenzúrázta – hittankönyveinknek átmeneti időre megmérettetés nélkül megadta a tankönyvjogot. Ez a kiváltság nem tartható fenn évekig. Jó lenne egy szakmai és technikai szempontból egyaránt igényesebb és magasabb színvonalú, egységes hittankönyvsorozat megjelentetése.

Hogyan képzelné el ennek megvalósítását?

– A csapatmunkában hiszek: a kollektív bölcsesség messze meghaladja bárkinek a személyes rátermettségét. Egészen más beállítottság és személyiség szükséges ahhoz, hogy valaki a hat- vagy a tizennyolc évesek számára is jól fogalmazzon, legyen szó akár fizikáról, matematikáról vagy éppen hittanról. Véleményem szerint ki kellene írni egy hittankönyvpályázatot, azután a legértékesebb munkák benyújtóiból lehetne létrehozni egy csapatot, amelynek tagjai egy előzetes, részletes tanterv alapján írnák meg a tizenkét évfolyamra szóló könyvsorozatot. A magyar hitoktatás már több ilyen sikeres pályázatra tekinthet vissza.

A közelmúltban látott napvilágot az Országos kerettanterv, amelynek használata természetesen az egyházi iskolákban is kötelező. Ezzel a hiánypótló Katolikus kerettanterv – melyet több száz önkormányzati iskolában is használtak - betöltötte hivatását. Ennek szellemisége hogyan érvényesülhet a jövőben?

– Munkánk szakmai igazolásának érzem, s örömmel tölt el, hogy az Országos kerettanterv tizenkét évfolyamos órabeosztása alig öt százalékkal tér el a miénktől. Ez is azt mutatja, hogy figyelembe kell vennünk a pedagógia világnézettől független, általános törvényszerűségeit. – A hazánkban ezeréves keresztény pedagógia számára fontos és sajátos értékeket úgynevezett kereszttantervek segítségével lehetne megjeleníteni a közoktatásban. Ezek nem egy-egy évfolyamra vagy tantárgyra íródnának, hanem úgymond keresztüljárnák a tanítást. Példaként: a hazaszeretetről szóló kereszttanterv felhívná a pedagógusok figyelmét azokra a helyekre a különböző tárgyak tananyagában, ahol ez az érték megjelenik, és ennek kapcsán a gyerekekben fejleszthető. Ez természetesen nem korlátozódhat a humán tárgyak körére, hanem jelenlétét hangsúlyozni kell a matematikában, a fizikában, de még a testnevelésben is. Minden adandó alkalommal meg kell emlékezni azokról a magyarokról, akikre jogosan büszkék lehetünk. Sok szempontból kellene átfésülni, átgondolni a tantárgyakat, hogy egy-egy érték ne vesszen el közöttük, hanem célzottan kerüljön elő. Ennek megvalósításához természetesen munkatársakra van szükség. Örülnék, ha lennének vállalkozók e feladatra.

A kecskeméti továbbképzés iránt – szokás szerint – idén is nagy volt az érdeklődés. Gondoltak-e ennek fejlesztésére, kiterjesztésére?

– Az oktatási törvény hétévenként százhúsz óra továbbképzési kötelezettséget ír elő a pedagógusok számára. A rendelet szerint ez „hitben elkötelezett jellegű” is lehet. Ki kellene dolgozni egy rendszert, hogy az egyházi iskolák pedagógusai nagyobb arányban vegyenek részt lelkigyakorlatokon.

Egyébként más területen is nagyobb kezdeményezőkészségre van szükség. Az egyházi iskolák fenntartóinak az állami támogatás mellett szükségük van egyéb pénzforrásokra is. Országosan évente több milliárd forintot osztanak szét a kuratóriumok különböző pályázatok révén. Fájó tapasztalatom, hogy az egyházi iskolák sokkal kevesebbszer pályáznak, mint amennyi számarányuk alapján reális volna. Ennek megváltoztatása érdekében egy rövid képzést tervezünk, melynek során a pályáztatás csínját-bínját, lehetőségeit ismerhetik meg pedagógusaink. Mindezek a fejlesztések egy-egy lépést jelentenek afelé, hogy a keresztény pedagógia egyre eredményesebben láthassa el az ország közoktatásában neki jutó sajátos feladatát.

Szöveg és fotó: szigeti

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu