Jubileumi ankét

Régi templomok mai üzenete

Az Országos Katolikus Egyházművészeti és Műemléki Tanács jubileumi ankétján a Veszprémi Főegyházmegye műemlékeit látogatta meg. A kétnapos rendezvény résztvevői felkeresték egyik legrégibb egyházmegyénkben a Kárpát-medence és a magyarság ősi keresztény emlékhelyeit. Zalaváron megtekintették annak a templomnak a feltárt alapjait, amely Szent Cirill és Metód működésének emlékét őrzi. Ezen a tájon élt a sokszínű pannon népesség egy része, amely néhány évtized múlva beolvadt a honfoglaló magyarságba. Veszprém Boldog Gizella és vele a magyar királynék városa. Számos műemlék jeleníti itt meg számunkra a magyar kereszténység kezdeteit. Balatonalmádit is útba ejtették az ankét résztvevői. A plébánia tőszomszédságában kapott helyet a második világháború után lebontott budavári Zsigmond-kápolna mozaikfala, a Szent Jobbot egykor őrző fülkéjével. A keszthelyi plébániatemplom XIV. századi freskói is a magyar középkori emlékanyag értékes darabjai. A Hévíz melletti Egregyen található XIII. századi temetőkápolna ugyan nem első királyunk korából való, de a Szent István-i tíz falu–egy templom rendelkezés nyomán született. A nagy gonddal javarészt már felújított, újjáépített Tihanyi Apátság is vendégül látta a tanács tagjait. Ezzel a zarándoklatként is felfogható úttal ünnepelte az OEMT a magyarság kettős jubileumi évét. A felsorolt helyszíneknek külön fontosságot ad, hogy az egregyi kápolna kórusfeljárójának biztonságossá tétele kivételével minden régészeti, építészeti, restaurátori munka a rendszerváltás utáni tíz év gyümölcse.

A keszthelyi plébániatemplom

Az OEMT – több mint harminc évvel ezelőtt – a II. vatikáni zsinat irányelveinek megvalósítása érdekében jött létre. Ezért minden tanácskozásán elengedhetetlenül fontos téma a műemlékek sorsa mellett az, hogy újonnan épülő templomaink mennyire képviselik, milyen mértékben tudják összeegyeztetni a kereszténység és a kor szellemiségét. A hévízi Szentlélek-templom bizonyos építészeti, képző- és iparművészeti megoldásai újra felvetik az ankétok örök kérdését. Mikor fogják végre bevonni az előzetes tervezésbe az építtetők a területileg illetékes műemléki bizottságokat, valamint a világi szakembereket? Mikor tekintik végre a tanács tagjainak munkáját abban való segítségnek, hogy az építtetők saját elképzeléseiket a zsinat rendelkezéseinek megfelelően valósítsák meg?

Keresztény magyar múltunk emlékeit szemlélve azt is megkérdezhették maguktól egyháziak, építészek, képző- és iparművészek, illetve a műemlékesek: mit is üzennek a romok és a felújított, ma is szolgáló templomok korunk templomépítőinek? Miben segítik a még mindig sok kérdőjeles zsinati rendelkezések megvalósítóit? Kereszténységünk építészeti emlékei őrzik a szakrális tér lenyűgöző élményét, s figyelmeztetnek arra, hogy a templomnak évszázadokon át kell az egymásra következő nemzedékek lelki otthonául szolgálnia.

Varga Klára

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu