Uj Ember

2000. augusztus
20-27.
LVI. évf. 34-35. (2717-18.)

Megjelent az Új Ember Magazin augusztusi száma

Főoldal
Beszélgetés az elnökkel
Fenntartás és érdek nélkül
Mádl Ferenc a gyökereiről, jogról, erkölcsről, a magyarok esélyeiről
Három templom
Nagybörzsöny ékessége
Isaszeg földmozdító hite
A világ „közepin”
Kalocsa-Kecskemét
„Nagyon szépet álmodtunk...”
Megkezdődött a szinódus utáni munka
Hittanya a pusztában
Élő múlt
Udvarházból kolostor, kolostorból végvár
Zalavár — múltunk egyik rejtőhelye
Templomok
„Égő” emlékezés
Jubileumi ankét
Régi templomok mai üzenete
Misszió
Menjetek, tanítsatok..., kereszteljetek meg... minden népet (Mt 28,19)
Interjú
A gondviselés nyitja meg az utakat
Beszélgetés Paskai László bíboros-prímással
Idővel kevés magyar papra lesz szükség Nyugaton
Beszélgetés Miklósházy Attila püspökkel
A közoktatás kovásza…
Tanévkezdésre – Keresztény pedagógia Magyarországon - Beszélgetés Farkas István piaristával
Lelkiség
A sziklára építő tanítvány
Elmélkedés a Szent István-napi evangéliumról
Mit tudunk róla és örökségéről
Pieta
A két hét liturgiája
Lélek és élet
Egy doboz antibiotikum
Kemény beszéd?
Elmélkedés az augusztus 27-i evangéliumról
Séta az esztergomi Várhegyen
Horváth István régész-igazgatóval
Érvek vélemények
Az is, hogy Jézus pártus hercegnek született? (1.)
„Minden lehetséges”?
Örökkévaló vagy teremtett?
Jegyzetlap
Fórum
Mit tehetünk mi, katolikusok?
Lelki ismeret
Egy szál vadrózsa
Levél a frontról
Magyar metszetek
Múlt és jelen
Léleképítés a Pilisben
A katolikus sajtó tavaszi találkozójának emlékei
A Korona lilioma
„Vedd el e nép múltját...“
„Örvendezz, királyi város…
Honismereti Akadémia Székesfehérváron
Épülő kapcsolatok
Példa nélküli pillanat
Szent István és Hierotheosz keleti kanonizációja
Kereszténység – kultúra – párbeszéd
Kárpát-medencei médiatalálkozó Szent Márton hegyén
Ökumenikus magyar összefogásért
Ifjúság
Irodalmi és zenei szalon a Vojnovich-Huszár villában
Menyegző, örök szövetség
„Akik készen voltak, bevonultak vele a menyegzőre.” (Mt 25,10)
A szeretet nem ismer sem időben, sem térben távolságot
Az örökkévalóság képmása
Mindennapi kenyerünk
Névnap
A lantzene legyen mindenkié!
Kónya István lantművész koncertjei
Mozaik
Világok világa
„Mailáth“-találkozó
A Szent József-templom ünnepe Csongrádon
Őfelsége kapitánya
Rejtvény
.

 

Isaszeg földmozdító hite

Hősi harcok emlékét őrzi a föld. A hegyoldalban a Szent Márton-templom Árpád-kori alapokon nyugszik. Köveiben él egy gótikus körtemplom emléke, s a ma is látható, méltóságot sugárzó istenháza, amely megkerülhetetlen jelként őrzi és hirdeti történelmi korok, s a hit bizonyosságának üzenetét.

A folytonosság lehetőségét és parancsoló kényszerét, hogy továbbvigyük az ősök virtusát és hit sugallta konok élni akarását. Mert mi más segíthetné fönnmaradásért vívott küzdelmében ezt a népet, mint hitének alázata, a tudat, hogy csak így érdemes, nincs más lehetőség. Ha szaporodik a nép, ha tágul a falu határa, hakinövi” régi templomát, akkor újat kell építeni. S építettek is az isaszegi atyafiak a völgyben, mert a dombon nem volt hely, s a házak a völgy felé tágították a falu határát. Fölfogadták tehát a kocsisokat, hogy építsenek dombot a völgyben, mert a templom nem állhat akárhol! Annak ki kell emelkednie környezetéből, hogy fölnézhessenek rá az emberek, s messziről is látható legyen. Ha nincs természetes domb, akkor építeni kell egyet. Így tettek már István királyt ismerő őseink is. A kocsisok által összehordott dombon azután 1937-ben elhelyezték az épülő új isaszegi Szent István-templom alapkövét.

Felépült az istenháza, s azóta folyamatosan korszerűsítik, szépítik. 1986-ban helyére emelték a földön összeszerelt toronysisakot. Az utóbbi négy évben felújították az elektromos hálózatot, hangerősítőket szereltek fel, s a fűthető templomban télen sem kell dideregniük az imádságos lelkületű híveknek. Takács István mezőkövesdi templomfestő 1982-ben elkészítette a freskókat, a keresztút képeit. Az oltárképen egy régi isaszegi népviseletbe öltözött család, az 1849-es híres csata tüzére és vörössipkás katonája láthatók. Ők atanúi” a főjelenetnek, amint István a Szűzanya oltalmába ajánlja az országot. Az országban egyedül itt örökítették meg a vörössipkások emlékét, s a képhez azóta is elzarándokolnak mai utódaik.

Az Árpád-kori hittel megáldott ősök példáját s nemzet iránti kötelezettségét a mai templomba járó utódok is követik. Ők azok, akik két-három, nem ritkán négy gyermek kíséretével mennek a szentmisére. Sajnos a tízezres lélekszámú nagyközség kisebb részét képviselik, de a tendencia javulását igazolja, hogy az utóbbi időszakban több gyermeket tartottak keresztvíz alá mint előtte, s hittanra is közel ötszáz gyermek jár.

Gulyka József plébános szomorúan teszi hozzá, hogy mindezek ellenére a temetések száma jóval meghaladja a keresztelésekét. Büszkén említi azonban a templom ének- és zenekarát. A fiatalok nemcsak a diákmiséken, hanem egyéb falusi rendezvényeken is rendszeresen fellépnek. Így volt ez április 6-án, az 1849-es isaszegi csata emléknapján, s így lesz a templom augusztus 20-i búcsúján és felszentelésekor is. A megújult templomban adhatnak ismét bizonyságot hitükről. Ők és utódaik követhetik az ősök példáját, gyarapodásunk, megmaradásunk konok kötelezettségét.

Cs. I.

Fotók: Cser István

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu