|
Isaszeg földmozdító hite Hősi harcok emlékét őrzi a föld. A hegyoldalban a Szent Márton-templom Árpád-kori alapokon nyugszik. Köveiben él egy gótikus körtemplom emléke, s a ma is látható, méltóságot sugárzó istenháza, amely megkerülhetetlen jelként őrzi és hirdeti történelmi korok, s a hit bizonyosságának üzenetét. A folytonosság lehetőségét és parancsoló kényszerét, hogy továbbvigyük az ősök virtusát és hit sugallta konok élni akarását. Mert mi más segíthetné fönnmaradásért vívott küzdelmében ezt a népet, mint hitének alázata, a tudat, hogy csak így érdemes, nincs más lehetőség. Ha szaporodik a nép, ha tágul a falu határa, hakinövi” régi templomát, akkor újat kell építeni. S építettek is az isaszegi atyafiak a völgyben, mert a dombon nem volt hely, s a házak a völgy felé tágították a falu határát. Fölfogadták tehát a kocsisokat, hogy építsenek dombot a völgyben, mert a templom nem állhat akárhol! Annak ki kell emelkednie környezetéből, hogy fölnézhessenek rá az emberek, s messziről is látható legyen. Ha nincs természetes domb, akkor építeni kell egyet. Így tettek már István királyt ismerő őseink is. A kocsisok által összehordott dombon azután 1937-ben elhelyezték az épülő új isaszegi Szent István-templom alapkövét. Felépült az istenháza, s azóta folyamatosan korszerűsítik, szépítik. 1986-ban helyére emelték a földön összeszerelt toronysisakot. Az utóbbi négy évben felújították az elektromos hálózatot, hangerősítőket szereltek fel, s a fűthető templomban télen sem kell dideregniük az imádságos lelkületű híveknek. Takács István mezőkövesdi templomfestő 1982-ben elkészítette a freskókat, a keresztút képeit. Az oltárképen egy régi isaszegi népviseletbe öltözött család, az 1849-es híres csata tüzére és vörössipkás katonája láthatók. Ők atanúi” a főjelenetnek, amint István a Szűzanya oltalmába ajánlja az országot. Az országban egyedül itt örökítették meg a vörössipkások emlékét, s a képhez azóta is elzarándokolnak mai utódaik. Az Árpád-kori hittel megáldott ősök példáját s nemzet iránti kötelezettségét a mai templomba járó utódok is követik. Ők azok, akik két-három, nem ritkán négy gyermek kíséretével mennek a szentmisére. Sajnos a tízezres lélekszámú nagyközség kisebb részét képviselik, de a tendencia javulását igazolja, hogy az utóbbi időszakban több gyermeket tartottak keresztvíz alá mint előtte, s hittanra is közel ötszáz gyermek jár. Gulyka József plébános szomorúan teszi hozzá, hogy mindezek ellenére a temetések száma jóval meghaladja a keresztelésekét. Büszkén említi azonban a templom ének- és zenekarát. A fiatalok nemcsak a diákmiséken, hanem egyéb falusi rendezvényeken is rendszeresen fellépnek. Így volt ez április 6-án, az 1849-es isaszegi csata emléknapján, s így lesz a templom augusztus 20-i búcsúján és felszentelésekor is. A megújult templomban adhatnak ismét bizonyságot hitükről. Ők és utódaik követhetik az ősök példáját, gyarapodásunk, megmaradásunk konok kötelezettségét. Cs. I. Fotók: Cser István |
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|