Szent István államépítő tevékenysége volt a témája a Honismereti Szövetség által szervezett, immár huszonnyolcadik akadémiának, melyet Székesfehérváron tartottak.

A művelődési házban mintegy kétszázharminc, helytörténettel, honismerettel foglalkozó szakember gyűlt össze – Magyarországon kívül Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból, Erdélyből, Burgenlandból és Horvátországból.

A rendezvényt Kanyar József örökös tiszteletbeli elnök nyitotta meg, aki kitért nemzetünk tragédiáira és a mai veszélyekre: a globalizációra és az abortuszra, melyeket nemzetrontó tényezőknek tart. Az egyhetes rendezvény során tartott előadásában Györffy György történész a Szent István-kori társadalom Európában betöltött helyéről, Mesterházy Károly régész pedig a korabeli Magyarországról és a régészeti feltárásokról beszélt. Török József egyháztörténész Szent István liturgikus tiszteletéről, Csorba Csaba történész a Pannonhalmi Apátság alapítólevelével foglalkozott előadásában. Gellért püspök szerepéről Csóka Gáspár bencés, gimnáziumi igazgató szólt. Ezen kívül a Szent Jobb tiszteletéről, a Szent István-kori Európában vert pénzekről, a Szűz Mária-prépostságról és templomáról, a fehérvári egyházról és intézményeiről, a Fejér megyei irodalmi hagyományokról szóltak a témák neves kutatói – köztük a Szent István Múzeum munkatársai. A szekcióüléseken a résztvevők megismerkedhettek az Árpád-kori helynévadási szokásokkal, az István-kori várakkal és a királynék szerepével is. Az akadémia hallgatói tanulmányúton is részt vettek, amelynek során Csákvár, Vál, Martonvásár, Kápolnásnyék, Sukoró, Pákozd nevezetességeivel ismerkedhettek meg.

Az utolsó napon került sor Andrásfalvy Bertalan előadására. A neves néprajzkutató Szent István intelmeinek a ma embere számára is érvényes üzenetéről beszélt. Szólt arról, hogy önmagunk megtalálásának egyik fontos támasza lehet Szent István, illetve, hogy a magyarság az új vallás felvételekor már ismerte a kereszténységet, hiszen a honfoglalás kori sírokban több helyen is találtak kereszteket. A király nagyapja, Gyula már bizánci keresztény volt, akárcsak Lehel és Bulcsú is.

A kereszténység a mai embereknek és a pártoknak jelszava, de semmit nem ér, ha ebből nem következnek tettek. A gyakorlat és az elvek között óriási a szakadék. Az őszinteség hozzátartozik az országépítéshez. „Bizalom nélkül nem épülhet az ország” – mondta Andrásfalvy Bertalan.

F. Bodó Imre